Prémium Magyar Állampapír eladása magánszemélynek

Kérdés:

Magánszemély tulajdonában lévő Prémium Magyar Állampapírt (kibocsátás dátuma: 2022 és 2023) adna el másik magánszemélynek a tulajdonos úgy, hogy átvezettetné a vevő számlájára. Ez a névértékből és a felhalmozott kamatból tevődne össze, mely összeget a vevő átutalással kifizetné a magánszemélynek. A kérdés az, hogy ezt az ügyletet kell-e szerepeltetni az szja-bevallásban, és ha igen, mi lesz az adózás alapja?

Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdés.] Arra is figyelemmel kell lenni, hogy előfordulhat, hogy az árfolyamnyereségből származó jövedelem után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is keletkezik, ha a magánszemély jövedelme nem éri el a minimálbér összegének 24-szeresét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti szerződésben meg kellett állapodni a fizetendő bérleti díjról, a bérlet időtartamáról, a bérbeadónak írásban hozzá kellett járulnia, hogy a bérlő (a kft.) ültetvényt telepítsen;-ennek ismeretében lehetett állami támogatást kérni az ültetvénytelepítéshez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Forintban meghatározott osztalék euróban történő felvétele

Kérdés: A kft. 2020. évi beszámolót elfogadó taggyűlésén 141.216 E Ft osztalékról határozott a két tulajdonos. Ebből most 120.000 euró osztalékot szeretnének a kft. devizaszámlájáról a magánszemélyek devizaszámlájára utalni. Milyen árfolyamon kell a számfejtést elkészíteni és a levont adót számolni? Ugyanis az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével az MNB hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani, viszont a Számviteli Levelek 436. számában a 8379. kérdésben azt írták, hogy a számlavezető bank euróeladási árfolyama alapján lehet meghatározni az árfolyamot.
Részlet a válaszából: […] ...66. §-a alapján 15% személyi jövedelemadó és a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján 15,5% szociális hozzájárulási adó (ez utóbbi az adófizetési felső határig) terheli. A megszerzett osztalék adókkal csökkentett összege, az osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszából: […] ...– K 368). Ekkor a felbruttósított biztosítási díj alapján a magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó, 18,5 százalék egyéni járulék, a kifizetőt 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás terheli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az osztalékelőleg a magánszemély olyan jövedelme, amelyet a kifizetésekor személyi jövedelemadó terhel, de terheli a szociális hozzájárulási adó is.A Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján adófizetési kötelezettség keletkezik az osztalék (Szja-tv. 66...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Időbeli elhatárolásnál mutatkozó különbözet elszámolása

Kérdés: Társaságunk a 2018. év értékelése alapján úgy döntött, hogy jutalomban részesíti a munkavállalókat. A munkaértékelés név szerint megtörtént, a taggyűlésen elfogadták. A munkabért és járulékait: 19,5% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást költségként és passzív időbeli elhatárolásként elszámoltuk a 2018. évre. A nyugdíjas munkavállalók részére a járulékokat nem számoltuk fel. A jutalmak kifizetése 2019 júliusában lesz, amikor 19,5% helyett 17,5% szociális hozzájárulási adót kell bevallani és megfizetni a nem nyugdíjas munkavállalók után. Hogyan kell elszámolni a jogszabályi változás miatt keletkező szociális hozzájárulási adó 2%-os megtakarítását?
Részlet a válaszából: […] ...évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékait. Könyvelési tételek:– a fizetendő prémium, jutalom bruttó összegének időbeli elhatárolása a jóváhagyó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Osztalékelőlegből levont egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A kft. minden év decemberében fizet osztalékelőleget, amelyből nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem az egészségügyi hozzájárulást is levonta. Ez utóbbit azonban csak az osztalékká váláskor vallotta be. A társaság a vezetés és a tagság döntése alapján járt így el, azért, hogy a későbbi rendezés ne maradjon el a tulajdonosok részéről. Ha 2018-ban is lesz osztalékelőleg-fizetés, akkor mit tegyünk? 2019-ben az osztalékká váláskor már nem 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás lesz, hanem 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó.
Részlet a válaszából: […] ...2019. január 1-jétől hatályos, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint adófizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Reprezentáció az egyetemen

Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
Részlet a válaszából: […] ...nevére szóló számla alapján, az áfát is tartalmazó összeg 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadó és 19,5% egészségügyi hozzájárulás (2019. január 1-je után a személyi jövedelemadó mértéke nem változik, egészségügyi hozzájárulás helyett viszont 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a kapott ellenérték (az adott esetben a 30 millió forintot meghaladó érték) és a szerzési érték (3 millió Ft) és a kapcsolódó járulékos költségek együttes összegének a különbözete, az adó mértéke 15 százalék. Az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás

Kérdés: Tájékoztatásukat kérem a társas vállalkozó tagjának kifizetett iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatása után fizetendő adókról, járulékokról. Társasági adó szempontjából elszámolhatók-e, illetve számviteli elszámolásuk hogyan történik? Az oktatások a társaság érdekében történnek.
Részlet a válaszából: […] ...1,19-szeresét kell a kifizetőt terhelő adó alapjának tekinteni, a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14 százalék. (Amennyiben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét, akkor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.
1
2
3
4