Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...szokásospiaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésérefordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttesösszegét. Mivel a magánszemélyek (új tagok 20, illetve 5 százalékának megfelelőhányadban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapírmegszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékosköltségek együttes összegét. (Ha az adott esetben az üzletrész megszerzésénekértéke a névértéknek megfelelő összeg volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Bérleti díj összevonandó jövedelemként

Kérdés: Egy kft. tagja a saját gazdasági társaságának bérbe adja magánszemélyként az egyébként tulajdonában lévő lakást. Összevonandó jövedelemként kívánja adózni a bevételét, erről már az év elején nyilatkoznia kell? Ha nem éri el a jövedelme az éves 1 700 000 forintot, akkor a kifizető vonhat-e tőle 18 százalék adóelőleget? Ha ilyen módon adózik a bérleti díj után, kell-e százalékos ehót fizetni és mennyit, mert a 14 százalékot csak a külön adózó jövedelem után írja elő a törvény.
Részlet a válaszából: […] ...levont személyi jövedelemadó és a18 százalékos sávba tartozó rész adója közötti különbözetet. A 14 százalékosegészségügyi hozzájárulás mértéke azonban nem változik a bérleti díjak utólagosösszevonandó jövedelemmé minősítése miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...szokásos piaci értékéből az a rész,amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és azértékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.Ha a magánszemélytérítés nélkül kapja meg a visszavásárolt üzletrészt (üzletrészhányadot)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...tanulóaz iskolai szünet alatt. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállalómunkaviszony-létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.Az Mt. 72. §-a nem zárja ki, hogy a nyugdíjas nem lehet munkavállaló. Azalkalmi foglalkoztatásnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek szerint képzésben, akkor a juttatás bevételnek nem számító tétel a magánszemélynél. Az oktatás keretében nyújtott más járulékos szolgáltatások (étkezés, szabadidőprogramok) adóköteles természetbeni juttatások. Ezek értéke után a kifizetőt terhelik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett jövedelemből 40 százalék adóelőleget kell levonnia, amelyet csökkentenie kell az e jövedelemmel kapcsolatosan levont nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj 25 százalékával. Az adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12-éig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...illetve ha a magánszemély biztosítottnak minősül, akkor 2002-ben 29 százalék társadalombiztosítási és 3 százalék munkaadói-járulékot, ha nem minősül biztosítottnak, akkor 11 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni a juttatást követő hó 12-éig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Alapítvány, egyéni vállalkozó által működtetett oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készítenie az egyéni vállalkozó, illetve az alapítvány által alapított és fenntartott oktatási intézménynek és a fenntartónak? Milyen jogszabályok vonatkoznak ezen intézményekre? Hogyan kell elszámolni a belépőjegyekből származó bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az oktatási intézmény kifizetőnek minősül, így a jövedelem magánszemélynek történő kifizetésekor az adóelőleget, a járulékokat le kell vonnia, a Szja-tv.-ben előírt esetekben (pl. természetbeni juttatás után) a személyi jövedelemadót meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg nem alkalmazható. Természetbeni juttatás esetén a társaság (foglalkoztató) 31 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 3 százalékos munkaadói járulék fizetésére is kötelezett.A társaság eljárása tehát csak abban az esetben lehetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.