17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Támogatás belépődíj helyett
Kérdés: Ügyfelem vendéglátóegységet üzemeltet. Apandémiából való visszatérés elősegítése miatt kitalálta, hogy ismerős művészeket segít azzal, hogy ott felléphetnek. Nem szedne belépőt, hanem kitenne egy gyűjtőládát, amibe minden vendég saját döntése szerinti összeget tenne. Hogyan lehetne ezt végrehajtani úgy, hogy az szabályos legyen? Milyen számviteli és adózási feladatokat vonna maga után?
2. cikk / 17 Óvodafelújítás támogatása
Kérdés: A cég támogatni kívánja egy óvoda felújítását. (Az óvoda egyházi fenntartású.) A támogatás összértékét a következők adják: a cég saját termékeinek ingyenes átadása, más vállalkozástól beszerzett termékek ingyenes átadása, más vállalkozástól igénybe vett építési-szerelési szolgáltatás ingyenes nyújtása. A nyújtott támogatás lehet-e közcélú adomány, vagy egyéb támogatásként kell kezelni? Kell-e szerződést, megállapodást kötni az óvodával a támogatásról? Hogyan kell számvitelileg helyesen elszámolni a vállalkozásoktól befogadott számlákat, valamint a termékek, szolgáltatások ingyenes átadását, nyújtását? A befogadott számlák áfáját vissza lehet-e igényelni? Kell-e számlát kiállítania a támogatást nyújtó cégnek az óvoda részére az ingyen átadott/nyújtott termékekről, szolgáltatásokról? Ha igen, milyen értékkel?
3. cikk / 17 Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában
Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
4. cikk / 17 Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez
Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
5. cikk / 17 Munkavállalónak nyújtott kölcsön
Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
6. cikk / 17 Gyalogos közlekedéshez járda építése
Kérdés: Cégünk székhelye a közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés, szükséges járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel. Az anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. A beruházás megvalósulásához cégünk x millió forintot ajánl fel. Mivel önkormányzatnak utaljuk az összeget, támogatási szerződéssel tehetjük ezt meg? Alapítványt vonjunk be, amely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására? Az alapítvány végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Esetleg támogatási szerződést kellene kötni az alapítvánnyal? Milyen adminisztrációval, adózással, egyéb problémával járnak az egyes variációk?
7. cikk / 17 Alapítvány támogatásának elszámolása
Kérdés: A kozmetikai krémeket értékesítő kft. úgy szeretne támogatni egy alapítványt, hogy minden megvásárolt termék árából 10 forintot juttatna az alapítványnak. A terméken ezt feltüntetnék. Milyen szerződés szükséges ehhez? Hogyan kell elszámolni? Milyen társaságiadó-vonzata van?
8. cikk / 17 Közhasznú alapítványi támogatás
Kérdés: Közhasznú alapítványunk céljai között szerepel anyagi támogatás nyújtása háziorvosok tevékenységéhez, eszközbeszerzéseihez. Ha alapítványunk informatikai eszközöket szerez be a saját nevére, és ezeket ingyenesen használatba adja a háziorvosnak (esetenként ez bt.-t, kft.-t jelent), akkor keletkezik-e az alapítványnak bármiféle adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége? A beszerzéshez kapcsolódó áfát az alapítvány nem vonja le. Mennyiben más a helyzet, ha pénzbeli támogatást ad az alapítvány?
9. cikk / 17 Felnőttoktatás támogatása alapítványnál
Kérdés: Adott egy közhasznú alapítvány (vállalkozási tevékenységet nem végez), mely támogatást kap felnőttoktatás céljára, a támogatás felhasználható étkeztetésre és szállásköltségekre is. Az alapítvány mind az előadó tanárok, mind a tanulók étkezési és szállásköltségeit is költségként számolja el. Az így juttatott étkezés és szállás reprezentációs költségnek számít-e, kell-e utána adót és járulékot fizetni, vagy adómentes juttatás a teljes összeg? Kell-e az adómentesség miatt valami külön dokumentáció, nyilvántartás (pl. külön a tanárok, külön a tanulók költségei)?
10. cikk / 17 Pénzdíjak adó- és járulékterhei
Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?