Közhasznú alapítvány, egészségügyi dolgozók munkájának segítésére

Kérdés:

Egy állami fenntartású kórház egy adott osztályán dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók munkájának, munkakörülményeinek segítése, fejlesztése érdekében közhasznú alapítvány létrehozására és működtetésére került sor. Fő tevékenység megjelölése "9499. M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység", alapcél szerinti tevékenysége a kórházi keretek között biztosított egészségügyi ellátótevékenység fejlesztése, továbbá a műszerpark és eszközkészlet bővítése, korszerűsítése. Az alapítvány rendszeresen finanszírozza az adott osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzésének díjait, esetenként kiegészítő munkaruházatot, munkafelszerelést szerez be a részükre. Az alapítvány részéről a továbbképzések díjának finanszírozása az alábbiak szerint történik:
– főszabály szerint az alapítvány által közvetlenül, az alapítvány nevére kiállított számla és annak kiegyenlítése alapján;
– egyes esetekben az alapítvány által közvetetten, a dolgozók részére történő utófinanszírozás keretében, a továbbképzésen történt részvételről a dolgozók által bemutatott, a dolgozók nevére kiállított számlák és a dolgozók által történt kiegyenlítésről szóló kifizetési bizonylatok alapján.
Az alapítvány esetenként egy-egy orvosi műszert is vásárol a kórházi osztály műszerparkjának korszerű bővítése, kiegészítése érdekében. A kórházi osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók az alapítványnak nem tagjai, azzal nem állnak jogi kapcsolatban.
1. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére finanszírozott továbbképzések díját elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia – tekintettel a közvetlen finanszírozás és a közvetett, utófinanszírozás esetére is?
2. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére vásárolt kiegészítő munkaruházat, munkafelszerelés értékét elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia?
3. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által közvetlenül vagy közvetetten, utólagosan finanszírozott továbbképzési díjuk értéke után?
4. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által a részükre beszerzett munkaruházat, munkafelszerelés értéke után?

Részlet a válaszából: […] ...közvetlen vagy közvetett utófinanszírozás.2. Az alapítványnak a kórházi osztály dolgozói részére vásárolt kiegészítő munkaruházat, munkafelszerelés értékének elszámolhatóságánál is azt kell vizsgálnia, hogy a juttatások a cél szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Alapítvány alapítására átadott pénz

Kérdés: Adott egy zrt., amely alapított egy nyílt alapítványt. A pénzben rendelkezésre bocsátott alapítói vagyont hogyan kell könyvelni az alapítónál? Van-e valamilyen adóvonzata ezen pénzeszközátadásnak? Az alapítvány vagyona az alapító okirat rendelkezése értelmében az alapítványi célokban megfogalmazott tevékenységekre egyszeri vagy rendszeres támogatás formájában, a cél szerinti tevékenységek költségtérítéseként, valamint az alapítvány működésével kapcsolatban felmerülő költségekre használható fel. Alapítványi célra az alapításkori vagyon és annak teljes hozadéka fordítható.
Részlet a válaszából: […] ...lényegében a költségek fedezetére szolgál. Ezért az alapítónál, a zrt.-nél az alapítvány részére teljesített vagyoni hozzájárulást véglegesen átadott nem fejlesztési célú pénzeszközként kell könyvelni (T 8645 – K 384), az egyéb ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...keretébe egyértelműen beletartozik.Ha a kis értékű emléktárgyakat az alapítvány készíti el, az elkészítés anyag-, bér- és járulékköltségeit a termék-előállítás elszámolási szabályai szerint kell könyvelni, majd saját előállítású termékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Gyalogos közlekedéshez járda építése

Kérdés: Cégünk székhelye a közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés, szükséges járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel. Az anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. A beruházás megvalósulásához cégünk x millió forintot ajánl fel. Mivel önkormányzatnak utaljuk az összeget, támogatási szerződéssel tehetjük ezt meg? Alapítványt vonjunk be, amely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására? Az alapítvány végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Esetleg támogatási szerződést kellene kötni az alapítvánnyal? Milyen adminisztrációval, adózással, egyéb problémával járnak az egyes variációk?
Részlet a válaszából: […] ...minősítendő.A járda – mint közút – építéséhez a helyi vállalkozók által adott pénzbeli, illetve eszközökben teljesített hozzájárulást végleges pénzeszközátadásként, illetve térítés nélküli átadásként kell az egyéb ráfordítások között elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Reprezentáció alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány milyen mértékben számolhat el reprezentációt adómentesen az alapítványnál végzett társadalmi munka után? Van-e bármilyen adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kell adóalapnak tekinteni, és az adóalap 16 százalékát személyi jövedelemadóként, 27 százalékát pedig egészségügyi hozzájárulásként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Alapítvány térítésidíj-bevétele

Kérdés: Alapítvány napközi otthont működtet, ami alapszabályban rögzített feladata. Az alapítvány nem közhasznú szervezet. A szülők térítési díjat fizetnek az étkezésért és a felügyeletért, erről számla készül. Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. A számlázott térítési díj milyen bevételnek minősül? Ha árbevétel, van-e az alapítványnak társaságiadó-, illetve iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége nem keletkezett. Ha nincs az alapítványnak Tao-tv. szerinti vállalkozási tevékenységből származó bevétele, a helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség fel sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Alapítvány támogatásának elszámolása

Kérdés: A kozmetikai krémeket értékesítő kft. úgy szeretne támogatni egy alapítványt, hogy minden megvásárolt termék árából 10 forintot juttatna az alapítványnak. A terméken ezt feltüntetnék. Milyen szerződés szükséges ehhez? Hogyan kell elszámolni? Milyen társaságiadó-vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá azt, hogy a támogatás eseti jellegű vagytartós adományozásnak tekintendő, valamint azt is, hogy az alapítványhozzájárul nevének, és adományozott voltának a kozmetikai termékeken valófeltüntetéséhez, a támogatás folyósításához és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy már 2010. I. negyedévének a vége feléjárunk, a kérdésre a 2010. évi előírások figyelembevételével válaszolunk.Az Szja-tv. 2010. január 1-jétől hatályos előírásai szerintmegszűnt az összevont adókedvezmény, így megszűnt a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Alapítványnál étkezési és szállásköltség elszámolása

Kérdés: Az alapítvány cél szerinti tevékenysége a város zenei életének fejlesztése. A zenei fesztiválok alkalmával az alapítvány fizeti a fellépő csoportok étkezési és szállásköltségét. Hogyan kell elszámolni? A cél szerinti tevékenység költsége vagy természetbeni juttatás? Adózni kell utána?
Részlet a válaszából: […] ...összes bevétel10 százaléka, akkor a különbözet összege után 54 százalék személyijövedelemadót, 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.Az étkezési költségeket – akár adóköteles, akár adómentes -a személyi jellegű egyéb kifizetések között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] A konkrét válasz előtt szükségesnek tartjuk megjegyezni,hogy a költségvetési szervekkel történő összehasonlítás azért nem szerencsés,mert a költségvetési szervek nem alanyai a társasági adónak. Nem hasonlítható aközhasznú társaság adózása az alapítványokéhoz sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
1
2