Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...részt vehettek a társaság dolgozói és kívülállók is (például tűzoltók). Saját dolgozók felmerült közvetlen munkabérét, annak járulékait, továbbá a tűzoltáshoz felhasznált anyagok (víz, poroltó stb.) bekerülési értékét elsődlegesen az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Káresemény elszámolása

Kérdés: Káreseményekkel kapcsolatosan felmerülő javítási, helyreállítási, mentési munkák ráfordításait költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Lehet-e egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mikor költség, mikor ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...maga végzi el, vagy más vállalkozóval végezteti el) mindenképpen költségként kell elszámolni (anyagköltség, bérköltség, bérjárulékok, illetve igénybe vett szolgáltatások költségei).Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Bontásból visszanyert anyagok elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.
Részlet a válaszából: […] ...szabályai szerint.Az egyéb berendezések, hulladék vasak haszonanyag-, illetve hulladékértékét az értékesítéskor kell az eladott áruk beszerzési értékeként kivezetni. Ezek piaci értékére eladási áruk meghatározása során kell tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Leltározás során fellelt eszközök

Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?
Részlet a válaszából: […] ...értéket beruházásként kell elszámolni a rendeltetésszerűhasználatbavétel érdekében felmerülő egyéb költségekkel (munkabér és járulékai,igénybe vett szolgáltatások) (T 51 – K 21-22, T 52 – K 454, T 541, 56 -K 471, 473 és T 161 – K 582). Megjegyezzük, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...aközvetlen munkabérek kiegészítő fizetései, bérpótlékai, az így számított összesbér utáni társadalombiztosítási, munkaadói járulékok, egészségügyi, szakképzésihozzájárulások stb.;– a kísérleti fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Káresemény elszámolása

Kérdés: Az 1896. és 2203. sz. kérdésre adott válaszban leírtak szerint a káresemény utáni javítási költségek elszámolása költségként történik. Ehhez képest helyreigazítást igényelnek a 220. sz. kérdésre adott válaszban leírtak, mely szerint "a káreseménynyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségeket..." egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...társaság maga végzi el,vagy más vállalkozóval végezteti el) mindenképpen költségként kell elszámolni(anyagköltség, bérköltség és járulékai, illetve igénybevett szolgáltatásokköltsége).Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján: az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...75. §-a (6)bekezdésének előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...), az egyértelműség érdekében a 48. § (7) bekezdésének c) pontjais...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...végzők közvetlenmunkabére, a közvetlen munkabérek kiegészítő fizetései, bérpótlékai, az ígyszámított összes bér utáni járulékok (társadalombiztosítási, munkaadói),hozzájárulások (egészségügyi, szakképzési);– a K+F témához közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Négy hónap után értékesített személygépkocsi elszámolása

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...állományba venni azért sem, mert az nem felel meg az Szt. 28. §-a (2)-(3) bekezdésében előírt minősítő követelményeknek, nem áru, nem anyag, és nem olyan anyagi eszköz, amelyik egy éven belül teljesen elhasználódik.A leírtakból következik, ha már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Selejtezett eszközök hasznosítása a mérlegfordulónap után

Kérdés: Mi a teendő, ha a 2000-ben selejtezett tárgyi eszköz elbontása és hasznosítása áthúzódik 2001-re?
Részlet a válaszából: […] ...az így csökkentett nettó értéknek megfelelő értéken a tárgyi eszközt át kellett sorolni a készletek közé, mint vásárolt anyagot vagy árut, a várható hasznosítás módjának megfelelően.Amennyiben a hasznosítás tényleges bevétele eltér a tervezettől (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.