19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Üzletrész apportálása jegyzett tőke emelését meghaladó értéken
Kérdés: Egy magánszemély egy rt.-be apportál egy tulajdonában álló 1 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt (a kft. alapításakor a magánszemély az 1 millió Ft-ot utalással rendelkezésre bocsátotta). Az apportálással járó tőkeemelés az rt.-ben 1 millió Ft jegyzett-tőke-emelés melletti 4 millió Ft tőketartalék-emeléssel valósulna meg. A kft. szóban forgó üzletrészéhez tartozó saját tőke értéke az apportálás előtt kb. 5 millió Ft. Az apportálással kapcsolatos egyéb jogi kérdések mind a kft., mind az rt. oldaláról rendben vannak. Az ügyletből keletkezik-e a magánszemélynek szja-kötelezettsége?
2. cikk / 19 Tagi kölcsönből apportálás bejelentése
Kérdés: Adott egy kft. 42 milliós tagi kölcsönnel hátrasorolt kötelezettségként, és -22 milliós saját tőkével. A saját tőke rendezése miatt a tagi kölcsönből 25 milliót beapportálnak a tulajdonosok. Ezt a jegyzett-tőke-emelést kell majd a K71-es nyomtatványon jelenteni?
3. cikk / 19 Ajándékozott telek apportálása
Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
4. cikk / 19 Társaság alapítása üzletrészekkel (adózása)
Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?
5. cikk / 19 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
6. cikk / 19 Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál I.
Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérem a tanácsukat a következő esetben. A társaság 2015-ben alapított egy kft.-t. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a társaságba bevitt egy tárgyi eszközt, egy másik kft.-ben lévő üzletrészt, államkötvényt, amelyek könyv szerinti értéke 4,8 millió Ft, társasági szerződés szerinti értéke 5 millió forint. A törzstőkét növelte még 1 millió Ft értékben az átutalt forint összege is. Hová és hogyan kell átrendezni?
7. cikk / 19 Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből
Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
8. cikk / 19 Offshore cégben lévő üzletrész apportálása
Kérdés: Lehetséges-e egy Magyarországon bejegyzett kft. offshore cégben lévő üzletrészét apportálni egy másik magyarországi kft.-be, amely szintén üzletrész-tulajdonos a szóban forgó offshore cégben? A két üzletrész együtt az offshore cégben többségi részesedést jelent. Ha lehetséges, miként határozható meg az apportérték?
9. cikk / 19 Tagi hitelből jegyzett tőke
Kérdés: "A" kft. jelentős összegű tagi hitellel rendelkezik. A vállalkozás 2008-ban alakult, azóta minden évben veszteséges volt. Az egyik tag szeretné eladni az üzletrészét, de a felgyülemlett tagi hitel ezt akadályozza. Lehet-e tagi hitelből jegyzett tőkét emelni? Szükséges-e könyvvizsgáló az ügylethez? A teljes tagi hitelt fel kell használni a jegyzett tőke emeléséhez? Van adóvonzata?
10. cikk / 19 Társaság alapítása üzletrészekkel
Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 5 különböző kft.-ben rendelkezik üzletrésszel. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül négynél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apport értékét a meglévő társaságok legutolsó lezárt időszakának mérlegében szereplő saját tőke alapján határozzák meg, az ügyfelem által birtokolt üzletrész arányában. Így az újonnan létrejövő társaságban ügyfelemnek jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint az öt társaságban lévő üzletrészek névértékeinek összege. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége (hiszen ténylegesen nem jutott jövedelemhez)? Helyes-e az a vélemény, hogy szja-fizetési kötelezettsége majd akkor keletkezik, amikor az új társaságból (tőkeleszállítással, értékesítéssel, megszüntetéssel) kivonja az üzletrészét?
