Ügyvezetővel szembeni követelés

Kérdés: A kft.-nek volt ügyvezetőjével (nem tag) szemben van lejárt követelése. A jogviszony időközben megszűnt. Hogyan kell év végén a számvitelben és a társasági adónál eljárni az ilyen jellegű tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jövedelme), amelynek a 78 százaléka után az ügyvezetőt 15 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. Ezt az Szja-tv. 46. §-ának (6) bekezdése alapján a kifizetőnek (a kft.-nek) akkor is meg kell állapítania, ha annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Bérleti díj elengedése

Kérdés:

A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?

Részlet a válaszából: […] ...4. §-ának (2) bekezdése], amely bevétel 78 százalékát 16 százalék személyi jövedelemadó, 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel, amelynek a megállapítására az Szja-tv. 46. §-a alapján a kifizető kötelezett, és ezt köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Elévült iparűzésiadó-túlfizetés

Kérdés: Hogyan kell kivezetni az elévült iparűzésiadó-túlfizetést? A kivezetés növeli a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...iparűzésiadó-túlfizetés követelés a helyi adóhatósággal szemben. Ha az elévül, akkor – mint elévült követelést – a könyvekből ki kell vezetni behajthatatlan követelésként (T 8691 – K 4695), az elévülés dokumentumaival alátámasztva.A Tao-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Követelés elengedése

Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?
Részlet a válaszából: […] ...nincs a Tbj-tv. szerinti biztosítotti jogviszonyban, az elengedett követelés összege után a társaságot 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, a magánszemélyt pedig 16 százalék személyi jövedelemadó, amelyet az elengedés negyedévét követő hónap 12. napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Evaidőszak előtti követelés rendezése

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
Részlet a válaszából: […] ...részére fizetett osztalékot személyi jövedelemadó és azEho-tv.-ben meghatározott értékhatárig egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség terheli. Ez azonban nem jelent kettős adóztatást, mivel azosztalékot az evás időszak előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Behajthatatlan követelések miatti adóalap-korrekció

Kérdés: A behajthatatlan követelések miatt az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek elszámolása 2005. 01. 01-jével megváltozott. Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontját, illetve 8. §-a (1) bekezdésének d) pontját? Hogyan járunk el helyesen az adóalap módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli előírásoknem változtak, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapjánbehajthatatlannak minősülő követelést le kell írni, az egyéb ráfordításokközött el kell számolni. A társasági adó alapját 2005. 01. 01. előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.