6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
2. cikk / 6 Megszűnő cégből ingatlanrész
Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
3. cikk / 6 Elévült iparűzésiadó-túlfizetés
Kérdés: Hogyan kell kivezetni az elévült iparűzésiadó-túlfizetést? A kivezetés növeli a társaságiadó-alapot?
4. cikk / 6 Evaidőszak előtti követelés rendezése
Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az evaidőszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
5. cikk / 6 Behajthatatlan követelések miatti adóalap-korrekció
Kérdés: A behajthatatlan követelések miatt az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek elszámolása 2005. 01. 01-jével megváltozott. Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontját, illetve 8. §-a (1) bekezdésének d) pontját? Hogyan járunk el helyesen az adóalap módosítása során?
6. cikk / 6 Behajthatatlan követelés (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Egyéni vállalkozó szolgáltatást végez egy bt. részére. A bt.-t felszámolták. A felszámoló kiadta a hivatalos igazolást, hogy a követelést "behajthatatlan követelésként kezeli". Az egyéni vállalkozó ezt a veszteségét hogyan számolhatja el?