Külföldi személy telephelye

Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társasági­adó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek ugyanis telephelynek – többek között -– az olyan berendezések, amelyeket kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározására, kiállítására vagy leszállítására használnak;– a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készletei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Környezetvédelmi díj elszámolása

Kérdés: 2012. 01. 01-jétől jelentősen megváltozott a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás. Ehhez kapcsolódóan kérném a termékdíj könyvelését (kontírozással) és annak időpontját ismertetni.
Részlet a válaszából: […] ...esetében is:– ha az a beszerzéshez kapcsolódik, akkor az Szt. 47. §-a(2) bekezdésének d) pontja alapján az eszköz (anyag, áru) bekerülési értékénekrésze; – ha a saját előállítású terméknek az üzemben történőfelhasználásakor kell megfizetni, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Értékesítés érdekében felmerült költségek elszámolása

Kérdés: A társaság ruha-nagykereskedelemmel foglalkozik, az árut részben belföldről, részben külföldről szerzi be. A megvásárolt termékeket a kft. saját maga csomagolja, márkajelzéssel ellátott dobozba, tasakba, vállfára helyezi az áru jellegének, a vevő igényeinek megfelelően, valamint méret- és kezelési útmutató címkét ragaszt a csomagolóanyagra. A társaság év közben a készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén leltározással állapítja meg a készlet értékét. A csomagolóanyag- és címkevásárlást hogyan helyes elszámolni? A továbbeladásról kiállított számlán a csomagolóanyagot tételesen nem tüntetjük fel.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a csomagolóanyag, a címke bekerülési (beszerzési) értékét anyagköltségként kell azok felhasználásakor elszámolni, míg az áruk beszerzési (bekerülési) értékét, külföldről történő beszerzés esetén a felszámított vámot az eladott áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Nemzetközi árufuvarozás áfája

Kérdés: Importszolgáltatás áfája nemzetközi árufuvarozóknál: külföldön felmerült költségek (speditőri, okmány, útadók)
Részlet a válaszából: […] ...helye a ténylegesen megtett útvonal. Ez azt jelenti, hogy a belföldi útszakasz adózik Magyarországon (más kérdés, hogy nemzetközi árufuvarozásnál 0 százalékkal),a határon túli útszakaszok azonban nem. Ez azt jelenti, ha a hazai adóalany külföldi útvonalon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.