Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...(egyéni vállalkozó) a tanulók felé továbbszámlázott vizsgadíj teljesítésébe az előlegként befizetett összeget beszámítja.A helyi iparűzési adó alapjába beszámít a tanulók felé számlázott és árbevételként elszámolt vizsgadíj, de az iparűzési adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Egyéni vállalkozó osztalékfizetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékkifizetése kapcsán kérdezem: Adott egy adózás előtti eredmény, a vállalkozó kifizeti a 9% nyereségadót. Osztalékadója nem volt, mert az adott évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszközök nettó értéke, valamint beruházási költség címen levont összeg magasabb volt, mint az osztalékalap. Jelen esetben mi a kivehető leadózott jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...és a pénztár 2020. év végi együttes záróállományából, ha levonják a januári 2020. évre vonatkozó befizetendő közterheket (szja, járulék, szocho, áfa, ha van munkavállaló, az utánuk fizetendő szakho), valamint az éves szja-bevallás alapján a 2020. évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
Részlet a válaszából: […] ...folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak kell 2017-ben havi 7110 forint (napi 237 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak ugyancsak havi 7110 forint (napi 237 forint)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak a társas vállalkozás a személyesen közreműködő tagja tekintetében. Vannak olyan, a magánszemély egészségügyihozzájárulás-fizetésével járó jövedelmek, amelyek megléte esetén bevallási nyilatkozat nem tehető. Idetartoznak a tőkejövedelmek (kamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Külföldi illetőségű edző járuléka

Kérdés: Társaságunk sporteseményekkel kapcsolatos mérkőzések megszervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A sporteseményen részt vevő csapatok felkészítéséhez kellő szakértelemmel rendelkező, külföldi illetőségű edzőt hívtunk, aki megbízási szerződés keretében/megbízási díj ellenében fogja elvégezni a rábízott feladatokat. Az edzések mindössze 3-4 napot fognak havonta igénybe venni, vagyis ennyi időt fog a magánszemély Magyarországon tartózkodni. A belföldi tartózkodás idejére a megbízó a megbízási díjon felül a társaság nevére szóló számlával igazolt repülőjegyet, szállásköltséget és étkezést is kifizeti. A magánszemélynek fizetendő megbízási díj éves szinten eléri a minimálbér 30 százalékának tizenkétszeresét. A felsorolt esetekben keletkezik-e társaságunknak adófizetési kötelezettsége, ha a felsorolt szolgáltatások ténylegesen a megrendelt rendezvényekhez, felkészítésekhez kapcsolódnak, és kizárólag azok érdekében merültek fel? A megbízási díjból – mint önálló tevékenységből származó bevételből – mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok esetében a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad levonásával állapítjuk meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazhatjuk-e ezen számítási módszert, függetlenül a magánszemély illetőségétől?
Részlet a válaszából: […] ...más tagállamban lakik. A biztosítás helye szerinti tagállamban, az ún. illetékes tagállamban köteles a társadalombiztosítási járulékot megfizetni, és ebben a tagállamban lesz jogosult az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Adott előleg egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó adott előlege költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...között – a kiadásokat, ezen belül külön feltüntetve a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban:– anyag- és árubeszerzés,– a közvetített szolgáltatások értéke stb.,– egyéb, költségként elszámolható kiadás.A költségként el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Újságot értékesítő egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó ajándékboltot üzemeltet, amelyben bizományosi szerződés alapján újságot értékesít. Az újságértékesítésről elszámolás alapján a terjesztő számlát állít ki, amelyen feltünteti az időszak forgalmi adatait, a bizományosi díjat, amellyel csökkentett összeget kell a vállalkozónak fizetnie. Tájékoztatást kér az újságértékesítés helyes elszámolásáról. Az egyéni vállalkozónak az újságértékesítés napi forgalmát be kell-e ütnie a pénztárgépbe? A terjesztő számlája alapján a forgalmat kell könyvelni árubeszerzésként, vagy csak a jutalékkal csökkentett összeget?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a választ két oldalról közelítjük.A pénztárgép kötelező használatát – jelenleg – a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szabályozza, bár tételesen nem rögzíti azt. Az (1) bekezdés arról rendelkezik, hogy nyugtaadási kötelezettségüket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Vállalkozói bankszámlán jóváírt kamat

Kérdés: A vállalkozói bankszámlán egyes bankok úgy számolják el a kamatot, hogy bruttó módon feltüntetik azt, a következő sorban pedig levonják a kamatadót és az ehót. A kamatot a bevételek között, a kamatadót, az ehót a ráfordítások között mutatjuk ki. Helyesen járunk el? Van olyan bank, amelyik nem tünteti fel csak a kamatot, a megjegyzés sorban részletezi, milyen mértékű a kamat és a levont kamatadó, eho. Nekünk ezeket ki kell számolnunk? Csak a nettó összeget számoljuk el kamatbevételként.
Részlet a válaszából: […] A választ adó megdöbbent a kérdés olvasásakor. Kamatadót a magánszemélyt megillető kamatjövedelem után kell, jellemzően a kifizetőnek levonnia. A vállalkozói bankszámlán jóváírt kamatot sem kamatadó, sem eho nem terheli. Tehát jogszabályellenesen járt el az a bank is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Adott előleg egyéni vállalkozónál

Kérdés: Ügyfelem egyéni vállalkozóként építőanyag-nagykereskedelmet folytat, nyilvántartásait pénztárkönyvben vezeti. A legfőbb beszállítójának évente egy alkalommal egy nagyobb (100 millió Ft + áfa körüli) összeget fizet, aki erről előlegbekérőt, majd előlegszámlát állít ki. Ezt követően az áruértékesítésről "normál" számlákat állít ki, melyek pénzügyileg rendezendő végösszege mindaddig 0 Ft, amíg az előleg erre fedezetet nyújt. Ez azt jelenti, hogy pl. a 2012. decemberben utalt előleg akár a következő év, azaz 2013 májusáig is fedezi a beszerzéseket. Ezen időszak alatt minden beszerzésről számla készül, tehát az előleg összegét akár több száz számlában visszavonják. Előlegnek minősül-e az így (példámban, decemberben) adott összeg? Az Szja-tv. 11. mellékletének b) pontja alapján elszámolható-e a pénzügyi teljesítés évének terhére költségként? Ha elszámolható költségként, akkor milyen költségnemen (anyagköltség, egyéb költség stb.)? A helyi iparűzési adó szempontjából melyik évben vehető figyelembe anyagköltségként (az előleg fizetésének [2012] évében, vagy a tényleges árubeszerzés [2013] időszakában)?
Részlet a válaszából: […] ...előleget is a tárgyévben adni.Igen, a költségnem az lehet, mint amilyen címen az felmerült (anyagköltség, egyéb költség stb.).A helyi iparűzési adó szempontjából anyagköltség lehet a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
1
2