25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Minimálbérnél kevesebb munkabér esetén az ekho alkalmazása
Kérdés: A munkáltató egy magánszemélyt alkalmaz heti 10 órában csomagoló munkakörben, havi 60 E Ft munkabérrel. Ez után megfizeti az általános szabályok szerinti adókat, járulékokat. Továbbá ugyanezt a magánszemélyt megbízza előadó-művészeti tevékenységre, mindig az adott projektre adott honorárium összegében – ami maximum havi 600 E Ft-ra tehető. Ez a megbízási díj már teljes egészében ekhós szabályok szerint adózna, mivel egy másik jogviszonyában (bár a munkáltató és megbízó személye azonos...) az általános szabályok szerinti közterheket fizet. Szabályos ez így?
2. cikk / 25 Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén
Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
3. cikk / 25 Kkv-besorolás innovációs járulékhoz
Kérdés: Kérem segítségüket az innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához az alábbi esetben: "A" vállalkozásnak van egy 11%-os részesedése a "B" vállalkozásban, melynek van egy "C" vállalkozásban lévő 50%-os üzletrésze. A létszámadatok 2017-2018 átlagában: "A" vállalkozás 102 fő, "B" vállalkozás 10 fő, "C" vállalkozás 8 fő. A mérlegfőösszeg és az éves árbevétel a három vállalkozás együttes adatának 100%-át figyelembe véve sem éri el a kisvállalati kategória felső határát. A létszámadatok ismeretében "C" vállalkozás 2019. január 1. napjától innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozik-e?
4. cikk / 25 Ekho-nyilatkozat módosításának lehetősége
Kérdés: Egy magánszemély év elején az ekho-adózást választja. Kérdésünk, hogy a nyilatkozatát egy évben hányszor módosíthatja, tekintettel a jelenlegi járványügyi helyzet által előállt kivételes helyzetre is?
5. cikk / 25 Átalakulás után osztalékfizetés
Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
6. cikk / 25 Kik maradnak önadózók 2016-tól?
Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelemadó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
7. cikk / 25 Bevallási nyilatkozat – 2016
Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
8. cikk / 25 Elhunyt tag öröksége
Kérdés: A bt. egyik tagja elhunyt. Az örökös nem akar a bt.-ben tagként maradni. A bt. kiszámolja az örökösnek járó összeget: a vagyoni betét 5 E Ft, 10 000 E Ft a vagyoni betétre arányosan jutó vagyon. Hogyan és mikor adózik a 10 000 E Ft?
9. cikk / 25 Könyvvezetés euróban, áttérés előtti osztalék kifizetése
Kérdés: A társaság a könyveit 2012-től euróban vezeti. A 2012 előtti években jelentős összegű osztalékot hagytak jóvá, forintban. Ez a 2011. 12. 31-i MNB-árfolyamon került nyitó tételként a devizás könyvekbe. Év közben többször fizettek ki osztalékot forintban, illetve euróban is, 2012. 12. 31-én is van záró kifizetetlen osztalék. Az év közbeni kifizetéseknél mi a helyes könyvelés? Mivel az osztalék elfogadása forintban történt, a végső elszámolás forintban vagy euróban legyen?
10. cikk / 25 Kis- és középvállalkozás meghatározása
Kérdés: Kérdésem az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségre irányul kapcsolt vállalkozások esetében. Mivel 2011. dec. 31-ig nem kellett összevontan vizsgálni a járulékfizetési kötelezettséget, de évek óta kapcsolt vállalkozások, ha együtt nézzük a 2010. és 2011. évi mérlegfőösszegeket és az árbevételt 2011. dec. 31-én, valamint a foglalkoztatotti létszámot – a létszám 50 fő alatt van, a mérlegfőösszeg együtt vizsgálva 10 millió euró alatti, az árbevételük együttesen 230 ezer forinttal lépi túl a 10 millió eurót –, 2012. januártól van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettségük? Három vállalkozást érint, akik kapcsolt vállalkozások. A vélemények megoszlanak arról, hogy 2012-től vagy csak 2013-tól van-e járulékfizetési kötelezettségük. Mindhárom vállalkozást érinti a járulékfizetési kötelezettség?
