8 talált cikk az elengedett követelés , bekerülési érték , ellenérték , áru kifejezésre

Kérdés: Előfordul, hogy kereskedelmi partnereinknek egy bizonyos akció keretében ingyen adunk át termékeket. Jól gondolom, hogy ilyen esetben a korábban készletre vett árut a bekerülési értéken vezetem ki, rendkívüli ráfordításként számolom el? Ilyenkor a bekerülési értéken túlmenően az átadónak az áfát is meg kell fizetnie?

Kérdés: 2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vétel­árat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)-(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?

Kérdés: A társaság telephelyének megközelítése kizárólag egy bekötőúton lehetséges, amely az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat pénzzel nem rendelkezik az út karbantartására, felújítására, de hozzájárult ahhoz, hogy a társaság azt elvégezze. Az útalap tisztítását, szintezését, kátyúzását, bitumenemulziós kezelését, aszfaltozását külső vállalkozó végezte. Az adóhivatal ellenőrzése miatt a számla áfája nem igényelhető vissza, mert a számla kibocsátója – ember hiányában – a munkát nem végezhette el. Hogyan történik ezen események könyvelése, van-e áfa-, illetve társasági­adó-vonzata?

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?