Utazási iroda iparűzésiadó-alapja

Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 40. pontjában fogalmazza meg, mit kell érteni közvetített szolgáltatások értéke mint nettó árbevétel-csökkentő tétel alatt. A Htv. közvetített szolgáltatások értékére vonatkozó fogalma normaszövegszerűen közel két évtizede változatlan, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Reklámújság összeállítása

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, s reklámújságjában jeleníti meg azokat az árukat, amelyeket forgalmaz. Összeállítjuk a reklámújságban szereplő termékek listáját, fotóját, a nyomdai előkészítéssel és a nyomdai munkával, továbbá a terjesztéssel azonban más-más vállalkozást bízunk meg. Ezen túlmenően egyes beszállítóktól marketing-hozzájárulást kérünk, melynek ellenében a beszállító termékét a reklámújságban kiemelt helyen szerepeltetjük. Ebben az esetben a reklámújság terjesztőjét vagy társaságunkat terheli reklámadó-kötelezettség? Ha társaságunk a rek­lámadó alanya, akkor mi képezi az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek népszerűsítéséért a beszállítója – a köztük fennálló szerződéses jogviszony alapján – ún. "marketing-hozzájárulást" fizet. Más szóval a hirdetési felület (reklámújság, hirdetési újság vagy szórólap) nemcsak saját célú reklámot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Részesedés értékesítése ellenérték nélkül

Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] ...való kapcsolatának megfelelően az értékpapír piaci értéke alapján személyi jövedelemadó, illetve személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettség terheli, a juttató társaságot pedig 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...közötti szerződés keretében létrejött – kétoldalú csereügylet, amelynek során a belföldi vállalkozó által szállított terméket, árut, nyújtott szolgáltatást a külföldi által szállított termék, áru, nyújtott szolgáltatás ellentételez.A gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Engedményezés ingyenesen

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú kft.-jének engedményezési szerződés keretein belül 33 millió forint összegű követelésállományt adott át ingyenesen (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség és egyéb járulék tételek). A követelés behajthatóságáért a kft. nem felel. A követelés összege abból halmozódott fel, hogy egy másik kft. írásban vállalta, hogy árkedvezményt biztosít, ha az önkormányzat a szolgáltatás ellenértékét egy összegben rendezi. Az önkormányzat teljesített, a másik kft. nem. A kft.-nek az engedményezett követeléssel közel azonos nagyságú kötelezettsége áll fenn a másik kft.-vel szemben, amelyet a kft. szeretne kompenzálni. Kell-e és hogyan szerepeltetni a kft. könyveiben az engedményezett összeget? Kell-e a kompenzáláshoz megegyezés a két fél részéről?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. ismeri a beszámítás intézményét. (A beszámítást helytelenül nevezik kompenzálásnak!) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja a Ptk. 296. §-a alapján. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...A számlában adott engedménnyel csökkentett összeget (a 95 százalékot) kell az eladónál árbevételként, a vevőnél az anyag, az áru számlázott bekerülési értékeként számításba venni (a magánszemélynél is). A társasági adó alapjának meghatározása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Üzletpolitikai célból adott ingyenes szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A cég ingyenesen biztosít alaptevékenységi körében szervezett előadásokon való részvételt vevőinek, akik a cég meghatározott kiadványait megvásárolják. A cél az üzleti forgalom erősítése, a piaci versenyhelyzet kezelése. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból ezt az ingyenes szolgáltatást? Kell-e számlázni? Ha kell, adhat-e ügyfeleinek e körben 100 százalékos engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot és az adókat?
Részlet a válaszából: […] ...is magában foglaló – piaci értékének 1,19-szerese alapján16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulástkell fizetni, a társasági adónál nem kell az adózás előtti eredményt növelőtételként számításba venni.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...terheli), akkor a személyi jövedelemadót ésaz áfát is a személyi jellegű egyéb kifizetések között, a természetbenijuttatást terhelő járulékokat és hozzájárulásokat pedig a bérjárulékok közöttkell elszámolni az eszközök átadásával egyidejűleg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...AzSzt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a vásárolt és saját termelésűkészlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru helyesbítő, illetvesztornószámlában rögzített – áfát nem tartalmazó – értékét árbevételt csökkentőtételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Vásárlói pontok beváltása vagy ajándék

Kérdés: Cégünk gyógyászati termékek értékesítésével foglalkozik, és pontgyűjtő akció keretében ösztönözzük vevőink vásárlásait. A vevők termékeinket kiskereskedelmi forgalomban továbbértékesítik. A vásárláskor összegyűjtött pontokért az előre meghirdetett katalógusunkból tudnak a vevők választani. Az ajándékot átvételi nyilatkozattal vetetjük át. Ajándéktárgyak áfáját levonjuk, az ajándék értékével a társasági adó alapját nem növeljük meg. Az ajándékot marketingköltségként könyveljük, de engedményként értelmezzük. Mi a helyes számviteli elszámolás? A könyvelés módja befolyásolja-e adózási gyakorlatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...Ez a számla lesz viszontaz engedményt adónál a készletérték csökkenésének a bizonylata. Ha az átadotttermék vásárolt termék (anyag, áru), akkor annak a bekerülési értékét azeladott áruk beszerzési költségeként (és nem marketingköltségként!) kellelszámolni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.
1
2