Támogatásból tőkeemelés?

Kérdés: Egy magyarországi vállalat (pályázó) állami támogatást nyert eszközbeszerzésre. A tényleges beszerzést teljes egészében a magyarországi vállalat külföldi leányvállalata (partnervállalkozás) valósította meg, ott vannak az új munkahelyek is. A pályázó a támogatás összegét tőkeemeléssel, vagy tőkeemeléssel és ázsiós tőkeemeléssel köteles kihelyezni a partnervállalkozáshoz. A támogatás révén a pályázó magyarországi vállalatnak Magyarországon árbevétele keletkezik, a költségek viszont a külföldi partnervállalkozásnál merülnek fel. Hogyan és mikor kell elszámolni számvitelileg a támogatás összegét, illetve a tőkeemelést, ázsiós tőkeemelést a pályázó magyarországi társaságnál? Projektzáráskor, a fenntartási időszakban arányosan, vagy a fenntartási időszak végén? A fentiekben megvalósult projekt esetében a támogatás összege teljes egészében bevételnek és társaságiadó-köteles bevételnek minősül a magyar pályázónál, mely után társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik (a külföldi partnervállalkozás pedig mínuszos lesz)? Van-e lehetőség a támogatás összegének elhatárolására? Ha igen, mikor és milyen eseményhez köthetően kell megszüntetni az elhatárolást? Vele szemben milyen költség számolható el, ha elszámolható? Van-e legális lehetőség arra, hogy ott könyveljünk és számoljuk el a bevételt, ahol a költségek és az amortizáció felmerültek?
Részlet a válaszából: […] ...de a beszerzést a magyar pályázó könyveiben kell elsődlegesen beruházásként kimutatni. Ha a támogatási szerződésben a támogató hozzájárult, hogy az állami támogatásból beszerzett eszközt a magyar pályázó a külföldi leányvállalat részére átadja térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Szerszámvásárlás tulajdonjog fenntartásával

Kérdés: Cégünk ez évben több szerszámot fog vásárolni az alábbi feltételekkel: a tulajdonjog nem lesz a miénk. A szállító/gyártó cég megtartja a szerszámok tulajdonjogát, amelyeket telephelyükön (külföldön) használnak, kizárólag a mi alkatrészeink előállításához. A szerszámokkal – azok teljes hasznos élettartama alatt – a beszállító kizárólagosan a mi részünkre fog alkatrészeket gyártani. A számlán "Tool charges" megnevezés áll. A számlán szereplő összeget aktiválhatjuk-e tárgyi eszközként/vagyoni értékű jogként, és a hasznos élettartam alatt értékcsökkenést elszámolhatunk-e, vagy egy összegben költségként kell leírnunk az adott évben?
Részlet a válaszából: […] ...függvényében. Az eszközbeszerzést szerződéssel kell alátámasztani, és abban rögzíteni kell azt is, hogy mit szereztek be (magyarul is). Tehát azt, hogy tárgyi eszköz vagy vagyoni értékű jog, illetve készlet, nem a számla alapján kell eldönteni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.
Részlet a válaszából: […] ...kell használni (a bevételkénti juttatást megelőző hónap 15-i érvényes MNB-devizaárfolyamát), könyvelni a fizetendő adót és járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...akitől (amely társaságtól) átvállalják a tartozást (természetesen, írásban és a hitelező írásbeli hozzájárulása alapján, jogi feltételeit a Ptk. 332-333. §-ai tartalmazzák), az átvállalt tartozás (kötelezettség) elszámolása annak függvényében változik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.