Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai

Kérdés:

Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?

Részlet a válaszából: […] Kissé hosszúra sikeredett a kérdést összeállítani, mert olyan gazdasági műveleteket, eseményeket is megfogalmazott, amelyeknek semmi köze nincs az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti pénzeszközökhöz.Számviteli szabályozás szempontjából a gazdasági művelet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...számára a bevételében térül meg (része az árbevételnek). A foglalkoztató a foglalkoztatott felszolgálók helyett 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. A felszolgálói díj teljes összegében, továbbá a foglalkoztató által fizetett nyugdíjjárulék is személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...kötött és a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja;– a végkielégítés;– a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépett korhatár előtti eljárás igénybevételéhez;– a munkáltatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Két vendéglátó-ipari egység megállapodik, hogy az új Mt. rendelkezéseinek megfelelően közös munkaszerződést létesítenek néhány felszolgálóval. A megállapodás alapján az "A" céget kijelölik az adófizetési kötelezettség teljesítésére, a "B" munkáltató, mint további munkáltató az adófizetési kötelezettség rá eső részét "A" munkáltató részére téríti meg. Hogyan történik ez esetben a munkabér és bérjárulékok helyes elszámolása az "A" és "B" cégnél? A két munkáltató milyen bizonylattal számol el egymással?
Részlet a válaszából: […] ...az adókötelezettségeket a saját nevében teljesíti.Ebből az következik, hogy a munkabért bérköltségként, a munkabér utáni bérjárulékot az "A" cégnek kell a költségei között elszámolnia.Az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó kötelezés azt is jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Társadalombiztosítási kifizetőhely elszámolása

Kérdés: A tb-kifizetőhelynél hogyan kell könyvelni a táppénzt, a GYES-t, az egyéb pénzbeli ellátásokat?
Részlet a válaszából: […] ...nyújt be azilletékes megyei egészségbiztosító pénztárhoz (továbbiakban: mep). Azelszámoláson fel kell tüntetni a táppénz-hozzájárulás összegét is. A mep azelszámolást – a beérkezéstől számított öt munkanapon belül – felülvizsgálja, ésaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Utazási utalvánnyal történő költségtérítés

Kérdés: Belföldi és külföldi részére adott, utazási utalvánnyal történő költségtérítés esetén milyen adó- és tb-teherrel kell számolnia a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...mint ilyent, a szja-val együtt a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Alkalmazott esetén társadalombiztosítási járulékot és munkaadói járulékot, alkalmazottnak nem minősülő egyéb belföldi személy esetén százalékos egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.