Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...részt vehettek a társaság dolgozói és kívülállók is (például tűzoltók). Saját dolgozók felmerült közvetlen munkabérét, annak járulékait, továbbá a tűzoltáshoz felhasznált anyagok (víz, poroltó stb.) bekerülési értékét elsődlegesen az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Forgalomtól függő engedmények

Kérdés: A társaság forgalomtól függően különböző engedményeket nyújt vevőinek. Ezek lehetnek fix, arányos, progresszív engedmények, amelyekkel utólag, az év végén számolnak el. Számlázni kell ezeket az engedményeket? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülnek.Az utólag adott engedményt nem kötelező számlázni, ha a szerződésben abban állapodtak meg, hogy a konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit nem számlázzák (ez esetben az engedmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Forgalommal arányosan adott engedmény 2010-ben

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?
Részlet a válaszából: […] ...előírása korrigálta az előzőszabályozás kifogásolt hiányosságait azzal, hogy a szerződésen alapuló -konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetvekapcsolódó, nem számlázott – utólag adott/kapott (járó) engedmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Tűzkár-helyreállítás költségei

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?
Részlet a válaszából: […] ...részt vehettek a társaságdolgozói meg kívülállók is (például a tűzoltók). Saját dolgozók felmerültközvetlen munkabérét, annak járulékait, továbbá a tűzoltáshoz felhasználtanyagok (víz, poroltó stb.) bekerülési értékét az Szt. 76. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Engedmény után visszatérítés?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...ármeghatározást sem lehetjogszabályellenesnek tekinteni, bár szokatlan, hogy a forgalom nagyságáhozkötött engedményt – a tényleges áruforgalom ismeretének hiányában – előreadják. Nyilvánvalóan – ez esetben – rendelkezni kell arról, hogy amegelőlegezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Követelésekhez kapcsolódó változások

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...módosítás szerint a nem részesedési viszonyban lévővállalkozások közötti kapcsolatból adódó követeléseket – az áruszállításból ésszolgáltatásból származó (vevő)követelések és a váltókövetelések kivételével -az egyéb követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság előtt vitatják. A bírósági kereset benyújtásának, továbbá az adóhatóság halasztott fizetésre vonatkozó hozzájárulásának a számviteli elszámolásokban nincs halasztó hatálya.Itt jegyezzük meg, a megállapított hibák, hibahatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.