Napi kiadások a pénztárgépben

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet végző pénztárgépet használó vállalkozásnak a napi bevételeken kívül be kell-e ütni az aznapi kiadásokat úgy, mint árubeszerzési számlák, vételi jegyek, közüzemi számlák összegeit? Zálogházi tevékenység esetén is szerepeltetni kell a pénztárgépben a kiadásokat, ha a nap folyamán az árubeszerzés vételi jeggyel történik?
Részlet a válaszából: […] ...pontja előírja, hogy pénzmozgás bizonylattal kell kísérni minden olyan tranzakciót, ami nem értékesítéshez, illetve sztornó vagy visszáru bizonylat kibocsátásához kötődik, de módosítja a fióktartalmat. A pénzmozgás-bizonylat a Rendelet 67. § 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Pénztárgép használata csomagküldő szolgálatnál

Kérdés: Kell-e pénztárgépet használni a csomagküldő szolgálatnál, ha nem üzlethelyiségben, hanem a cég székhelyén történik az eladás?
Részlet a válaszából: […] ...használatára kötelezettek. Ezek alól a csomagküldő kereskedelem kivételként szerepel, de csak akkor, ha az értékesítés nem nyílt árusítást végző üzletben, bemutatóteremben folyik. Üzlet pedig – a kereskedelemről szóló 2005. CLXIV. tv. szerint – bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Újságot értékesítő egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó ajándékboltot üzemeltet, amelyben bizományosi szerződés alapján újságot értékesít. Az újságértékesítésről elszámolás alapján a terjesztő számlát állít ki, amelyen feltünteti az időszak forgalmi adatait, a bizományosi díjat, amellyel csökkentett összeget kell a vállalkozónak fizetnie. Tájékoztatást kér az újságértékesítés helyes elszámolásáról. Az egyéni vállalkozónak az újságértékesítés napi forgalmát be kell-e ütnie a pénztárgépbe? A terjesztő számlája alapján a forgalmat kell könyvelni árubeszerzésként, vagy csak a jutalékkal csökkentett összeget?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a választ két oldalról közelítjük.A pénztárgép kötelező használatát – jelenleg – a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szabályozza, bár tételesen nem rögzíti azt. Az (1) bekezdés arról rendelkezik, hogy nyugtaadási kötelezettségüket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Nyugtaadási kötelezettség

Kérdés: Ügyfelem állateledel-kereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó. Üzlethelyiséggel rendelkezik, itt pénztárgéppel számolja el a kiskereskedelmi forgalmát az állateledel értékesítése alkalmával. Az állateledel-nagykereskedelmi tevékenysége során, alkalmakkor gépkocsival történik a terméket vásárló kereskedelmi egységek felé az értékesítés, készpénzes vagy átutalásos számla kerül kiállításra, pénztárgépet nem használ a vállalkozó. Helyesen jár-e el a vállalkozó, ha csak a bolti kiskereskedelmi forgalom esetében használja nyugtaadásra a pénztárgépet, a nagykereskedelme során nem használja, és erről az értékesítéséről számlát állít ki, sem kézi, sem pénztárgépi nyugtát nem készít? Az idézett rendeletek vonatkoznak-e a vállalkozó ismertetett tevékenységére?
Részlet a válaszából: […] ...akkor nincs mit beütni a pénztárgépbe,tehát külön nyugtát sem kell kiállítani. Ez esetben azonban a számla ellenébenértékesített áruk mennyiségével és bekerülési értékével a boltot terhelőárukészletet csökkenteni kell, azt a bolti elszámolástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Pénztárgép használata régiségkereskedőnél

Kérdés: A kft. régiségkereskedéssel foglalkozik. Minden eladásról számlát állít ki a vevőnek. A pénztárgépbe a számla összege kerül, mivel a kft. a különbözet szerinti adózást választotta. (Külön analitikus nyilvántartást vezet a megvásárolt és az eladott árukról.) Kötelező-e ez esetben a pénztárgép használata? A napi bevétel igazolására nem elegendőek a kiállított számlák?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adóalany köteles a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel történő fizetés esetén – kérésre – egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani, azaz a számla, egyszerűsített számla adása nem kötelező. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.