9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.
Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
2. cikk / 9 Immateriális eszközökön fejlesztés
Kérdés: Amennyiben a meglévő immateriális eszközön 2009-ben fejlesztést hajtottunk végre, és ezért az értéke nőtt, lehetséges-e, hogy emiatt az értékcsökkenés elszámolását szüneteltetjük? Vagy mi az eljárás ebben az esetben?
3. cikk / 9 Kutatási költségek elszámolása
Kérdés: Orvosi kutatással foglalkozó cég végez kutatást saját magának és külső megbízó részére is. Hogyan könyveljem a kutatásra fordított költségeket, ha a költségek felmerülésekor nem mondják meg, hogy abból mi terheli a saját és mi a külső megbízók részére végzett kutatást? Hogyan fogom esetleg – évek múltán – aktiválni a saját részre folytatott kutatás eredményét, ha a költségek csak a költségnemek között kerülnek kimutatásra? Éveken áthúzódó kutatásról van szó. A kutatások nagy részét pályázati pénzekből fedezik, ahol az elszámoláskor költségnemenként kérik a kiadások bemutatását.
4. cikk / 9 K+F vagy egyéb szolgáltatás
Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?
5. cikk / 9 Szellemi munka apportálása
Kérdés: A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?
6. cikk / 9 Fejlesztés után találmányi díj
Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
7. cikk / 9 Ügyvédi iroda számvitele, adózása
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
8. cikk / 9 K+F közvetlen költségei
Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
9. cikk / 9 Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége
Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
