Keresés eredménye | Számviteli Levelek

20 cikk rendezése:

1. cikk / 20 Kiválás során a vagyon változása

Kérdés:

"A" társaságban lévő termelőeszközöket (gépek, ingatlanok, járművek) a magánszemély tulajdonosok kiválás útján kiviszik egy már működő, szintén általuk tulajdonolt "B" társaságba. Jelenleg "A" társaság bérleti szerződés keretében adja bérbe "B" társaságnak az eszközöket. A cél, hogy az eszközök a termelést végző "B" társaságba kerüljenek, majd ezek után kívánják a magánszemélyek értékesíteni "B" társaságban lévő üzletrészüket harmadik fél számára. Az átalakulás során nem élnek a piaci értékelés lehetőségével, az eszközök könyv szerinti értéken kerülnek átadásra.
1. A kiválás során a felek szabadon állapodhatnak-e meg a kivitt eszközök, a saját tőke, kötelezettség elemek összegéről, arányáról? Vagyis 1000 egység eszközhöz kivisznek 100 egység kötelezettséget (az eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető), és a különbözetként maradt 900 egységet viszik ki az eredménytartalékból? Esetleg a kivitt eszközök eszközökön belüli arányát köteles alkalmazni a kötelezettség és a saját tőke esetében is?
2. Kiválás során kell-e jelezni a jegyzett tőke csökkenését az "A" kft.-nél, mint részesedés kivonását, amely a rendezés oszlopban az eredménytartalékból vissza lesz pótolva? Vagyis ez esetben a 900 egység eredménytartalék helyett 30 egység jegyzett tőke és 870 egység eredménytartalék-csökkenés kerülne a különbözetek oszlopba, majd a rendezés során a jegyzett tőke nőne 30 egységgel az eredménytartalék terhére, így végül a folyamatosan tovább működő "A" kft.-ben az eredeti jegyzett tőke nem változna meg, és az eredménytartalék 870-nel csökkenne. Ez a megoldás más eredményre vezetne, mint az 1. ponti levezetés.
3. Az átalakulás során a gépjárműveket kivéve kell-e illetéket fizetni?
4. A magánszemély üzletrész-értékesítésének azon része, amelyet az átalakulás során szereztek, hogyan számítódik a beszerzési ár és a helyes árfolyamnyereség megállapítása érdekében?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

2. cikk / 20 Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

3. cikk / 20 Kiválás vagyonkezelésbe adott kft.-ből

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében egy kft. (a továbbiakban: "A" kft.) 100%-ban berendelésre került a kezelt vagyonba. A vagyonrendelést megelőzően ennek az "A" kft.-nek a vagyonelemei szakértő által értékbecslésre kerültek, hogy meghatározható legyen az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke, ami egyúttal a vagyonrendelés szerinti értéke is lett (induló tőke). Az "A" kft. könyveiben szerepel egy 17 millió Ft-os könyv szerinti értékű üzletrész (a továbbiakban: "B" kft.), amelynek szakértő szerinti értéke 600 millió Ft, emellett szerepel még egy ingatlan 4 millió könyv szerinti értékkel, amelynek vagyonrendeléskori piaci értéke 9 millió Ft. Ezeken felül vannak még egyéb vagyonelemek is, amelyek könyv szerinti és piaci értéke is egyaránt 8 millió Ft. Összességében az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke az előbbiek alapján 617 millió Ft-ban került meghatározásra. Később, már a vagyonkezelés időszaka alatt az "A" kft.-ből kiválással létrejött egy új társaság (a továbbiakban: "C" kft.). Ez a "C" kft. vitte magával a fentebb említett 17 millió Ft könyv szerinti értékű, de a vagyonrendeléskor 600 millió Ft piaci értékre becsült "B" kft.-ben fennálló részesedést. Mind a kiválás során létrejövő "C" kft., mind pedig a jogelőd társaság ("A" kft.) tulajdonosa 100%-ban a vagyonkezelő társaság. A végleges vagyonmérleg szerint a kiváláskor átértékelési különbözet nem keletkezett, a vagyon könyv szerinti értéke lett megosztva a tovább működő és a kiválással létrejött társaság között. "A" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, saját tőkéje 33 millió Ft a kiválást megelőzően, míg ezt követően a jegyzett tőkéje 3millió Ft, saját tőkéje viszont 17 millió Ft. A kiválással létrejött "C" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, míg a saját tőkéje 16 millió forint.
A kezelt vagyon könyveiben, ahol jelenleg csak az "A" kft. szerepel 617 millió Ft értéken, milyen összegben és mivel szemben kell könyvelni az újonnan létrejövő "C" kft.-t, tekintettel a számviteli törvényre? Kérjük, hogy válaszukban hivatkozzanak az alkalmazandó jogszabályi helyekre!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

4. cikk / 20 Beolvadáskor a tulajdonosok üzletrészének kezelése

Kérdés: Az "A" kft. 50-50%-os tulajdonosa a "B" és a "C" kft. Az "A" kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. A tulajdonos "B" és "C" kft. könyveiben nyilvántartott üzletrész értéke, amelyet a korábbi években az "A" kft. tulajdonosai részére – üzletrészvásárlás jogcímen – megfizetett, 50-50 millió Ft. Az "A" kft.-t atulajdonos kft.-k – tulajdonrészeik arányában – beolvasztják saját kft.-ikbe. Milyen átalakulásnak minősül ez? Mi történik ebben az esetben a könyvekben nyilvántartott részesedésekkel a "B" és "C" kft.-nél? Hogyan és mikor kell kivezetni? A számviteli törvény melyik szabályozása vonatkozik erre az esetre? Van-e adózási vonzata a részesedések bármilyen módon történő rendezésének "B" és "C" kft. esetében? Kérem, hogy a tényleges üzleti események megadásával, valamint – adózási vonzat esetén – az adó kiszámításának levezetésével legyenek szívesek az üzletrészek kivezetésének menetét szemléltetni!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

5. cikk / 20 Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

6. cikk / 20 Elszámolás átalakuló társaságtól megváló taggal

Kérdés: A kft. taggyűlése rt.-vé történő átalakulását tervezi. Ezzel azonban az egyik tag nem ért egyet, ezért az átalakuláskor megválik a társaságtól. Az átalakulási törvény szerint a társaságtól megváló taggal el kell számolni. Hogyan kell megállapítani a megváló tagot megillető járandóságot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

7. cikk / 20 Felvásárolt üzletrész számításba vétele beolvadásnál

Kérdés: A zrt.-be beolvad egy kft., amelynek 95%-ban tulajdonosa a zrt. 2015. 12. 31-én. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2015. 12. 31., a második döntés 06. 20-án, a beolvadás várható bejegyzése 09. 30-án. A zrt. 2016. 04. 15-én felvásárolta a kft.-üzletrészek 5 százalékát is, ezen időponttal vált 100%-os tulajdonossá. A vagyonmérleg-tervezetbe be kell-e állítani az 5%-os üzletrész-felvásárlást?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

8. cikk / 20 Bejegyzett egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég cégbejegyzése 2013. 06. 10-én megtörtént. Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása folyamatban van. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak az egyéni vállalkozó és egyéni cég, illetve az egyéni cég és a kft. vonatkozásában? A tagok magánszemélyek.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

9. cikk / 20 Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Áttanulmányozva a kedvezményezett átalakulással kapcsolatos szakirodalmat, nem igazán egyértelmű számomra, hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltakat. Ezért kérdezni szeretném, hogy kedvezményezettnek minősül-e egy beolvasztás az alábbi feltételekkel: Egy bt., melynek jegyzett tőkéje 100 E Ft, két tagja van (a beltag 51%, a kültag 49%-os üzletrésszel rendelkezik). A bt. egy egyszemélyes kft.-be szeretne beolvadni. A kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, és jelenleg a bt. kültagjának 100%-os tulajdonában van. A beolvasztó kft.-nek ugyanazok lennének a tulajdonosai 50-50%-ban. A kft. jegyzett tőkéjét 1102 E Ft-ra emelnék fel oly módon, hogy a bt. beltagja 502 E Ft-ot fizetne be jegyzett tőke emelése címén. A beolvadás során a két cégben lévő eszközök, követelések és kötelezettségek könyv szerinti értéken szerepelnének, átértékelésre, tőkekivonásra nem kerülne sor. Egyik társaság sem rendelkezik ingatlannal, de ingóságokkal és árukészlettel igen. Kérdés, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősíthető-e ez az átalakulás, terheli-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-t?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

10. cikk / 20 Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.