Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...tőkeemelés, de az nem szünteti meg az eredménytartalék mínuszát, akkor az "A" társaság jogszerűen nem tud a "B" társaságba beolvadni, az átalakulási eljárást megszűntnek kell tekinteni.A kérdésben nincs utalás arra, hogy az "A" társaság – mint beolvadó társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Pótbefizetés pénzeszközeinek felhasználása

Kérdés: A bt. 2012-ben átalakult kft.-vé. Az átalakulás előtt csak a tagoknak tartozott 9700 E Ft-tal: T 3811 – K 4751. Az átalakulás előtt a tagok pótbefizetést eszközöltek 9700 E Ft összegben, ami a lekötött tartalékba került. T 3811 – K 4142. A cég a tagoknak visszafizette a tagi kölcsönt: T 4751 – K 3811, 9700 E Ft. Helyes-e a könyvelés? Van-e kötelezettség a lekötött tartalékba helyezés miatt (pl. illetékfizetés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. esetében tette lehetővé, a bt. esetében nem. A kft. esetében is csak akkor, ha a Gt.-ben előírt feltételek teljesültek. Így a bt. átalakulása előtt a tagok jogszerűen a pótbefizetésről nem dönthettek, pótbefizetést nem teljesíthettek.Más lenne a helyzet akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás előtt elő­ször a tőkét kell – veszteség miatt – leszállítani.Ha jogszerűen járnak el a beolvadás során, akkor azátalakulásban részt venni nem kívánó taggal, részvényessel való elszámolás nemveszélyeztetheti a maradó tagok, részvényesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Nonprofit kft. veszteségrendezése

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tulajdonosa 3 önkormányzat. A társaság nem végzett vállalkozási tevékenységet. 2007-2008. években akkora veszteséggel zárt, hogy a saját tőke mindkét évben negatív lett. A tulajdonosok pótbefizetésről hoztak taggyűlési határozatot, de később észrevették, hogy a pótbefizetést a társasági szerződés nem szabályozta. Egy önkormányzat utalt pótbefizetés címén összeget, a másik kettő csak a megszavazott működési támogatást utalta át. A 2009. évi eredmény várhatóan pozitív lesz. Mit kell könyvelni ebben az esetben? Elszámolható-e a pótbefizetés a tőketartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...más módon való biztosításáról, illetve a törzstőkeleszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történőátalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszűnéséről. A határozatokatlegkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Átalakuláskor pótbefizetés

Kérdés: A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék a felhalmozott és a bejegyzésig kalkulált veszteség, illetve a különbözetek rendezése miatt negatív előjelű. A társaság vezetése pótbefizetéssel szeretné a tőkehiányt pótolni azzal, hogy a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba vezetné át a rendező tételek között. Megfelel ez a számviteli törvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...módosítására vonatkozó Gt. és cégtörvény előírásaifigyelembevételével. Ha ez megtörtént, akkor a tagok – még az átalakulástmegelőzően – teljesítsék pótbefizetési kötelezettségüket, amelyet a társaságnála pénzmozgással egyidejűleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához a Ptk., a Gt. és az Szt.előírásait kell figyelembe venni. A Ptk. a közhasznú társaságok átalakulásáróla 60. §-ban úgy rendelkezik, hogy közhasznú társaság gazdasági társasággá nemalakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.