Tenyészállat hízóba állítása

Kérdés: A tenyészállat hízóba történő visszaminősítése esetén szükséges-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni a visszaminősítés miatt, még addig, amíg tárgyi eszköz az állat? Illetve a visszaminősítés kontírozása megfelelő-e úgy, hogy a tenyészállat bruttó értékét kivezetem (tartozik) 511. költségre, majd a korábban elszámolt értékcsökkenést és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést átvezetem az 511. számla Követel oldalára? Majd a tenyészállat nettó értékén hízóba állítom az állományváltozással szemben? (T 511 – K 151, T 159 – K 511, T 158 – K 511, T 242 – K 581.) Van-e másik módja a tenyészállat hízóba történő visszaminősítésének?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a könyv szerinti nettó érték magasabb, mint a hízóba állított tenyészállat piaci, forgalmi értéke, a különbözetet az átminősítés előtt közvetlenül terven felüli értékcsökkenésként el kell számolni: T 8664 – K 151.A kérdésben levezetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Sporteszközök értékcsökkenése a személyi jellegű egyéb kifizetések között

Kérdés:

A 6245. számú kérdésben szereplő társaság sporteszközt vásárolt, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak kikapcsolódás céljából. A válaszban azt írták, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan merültek fel könyveléssel, bevallással és társaságiadó-kezeléssel kapcsolatos kérdéseink.
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 – K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
– kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
– kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?

Részlet a válaszából: […] ...a terv szerinti értékcsökkenési leírás: T 571 – K 119, 129, 139, 149, 159;– az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés átminősítése vásárolt szolgáltatássá: T 271 – K 582, T 581 – K 597;– az átminősített értékcsökkenés elszámolása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Árukészlet éven belüli átminősítése

Kérdés: Az árukészletet év elején átminősítjük tárgyi eszközzé, majd az év utolsó negyedévében értékesítjük, ezért vissza kell minősítenünk készletté. Mi a teendőnk az addig elszámolt értékcsökkenéssel? A visszaminősítés a tárgyi eszköz nettó értékén történik?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy az árukészlet átsorolása a tárgyi eszközök közé jogszerű volt-e vagy sem. Ha az eszközt a beszerzéskor jogszerűen sorolták az áruk közé, mert azt értékesítés céljából szerezték be, de később – a tárgyév elején – az eszköz használata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...173/2003. (X. 28.) Korm. rendeletnek való megfelelés dokumentálását, hatósági elismerését.Amennyiben a lakás üdülővé történő átminősítése, ennek a hatóság általi elismertetése megtörtént, attól az időponttól kezdődően lehet üdülőről beszélni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Előhasi üsző tenyészállattá minősítése

Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...előhasi üsző tenyészállattá történő átminősítése számviteli szempontból saját termelésű készlet tárgyi eszközbe történő átsorolását jelenti. A saját termelésű készletre piaci érték alapján értékvesztést, illetve a tárgyi eszközre piaci érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Tehéntartás szaporulatának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!
Részlet a válaszából: […] ...értékének különbözetét kell a T 241 – K 581 könyvelési tétellelkönyvelni.A szaporulat tenyészállattá történő átminősítésekor azátminősített növendék állat (szaporulat, borjú) könyv szerinti értékét(tényleges előállítási költségét)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Vadasparkban tartott állatok nyilvántartása

Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?
Részlet a válaszából: […] ...előbbiek szerinti becslését elvégezni. Avadállományban bekövetkezett változások (a növendékállatok tenyészállattátörténő átminősítése, a szaporulat) bekerülési értékét a vadállományfenntartására fordított közvetlen költségek (takarmány, gyógyszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
Részlet a válaszából: […] ...ettől az időponttól (a kérdés szerint az első év 12. hónapjától) kell az értékcsökkenést is elszámolni.A tenyészállattá történő átminősítéskor a 2. számlaosztályból az 1. számlaosztályba a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.