Építőipari tevékenység csak alvállalkozókkal

Kérdés: Az építőipari társaság a vállalását úgy teljesíti, hogy minden munkafázisra alvállalkozókat vesz igénybe. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat a társaság szerzi be. Év végén vannak olyan tételek (alvállalkozói díjak, anyagok, egyéb szolgáltatások), amelyeket csak a következő évben tud a megrendelő felé számlázni. A tovább nem hárított költségeket befejezetlen termelésként kell készletre venni? Vagy anyagként, közvetített szolgáltatásként kell azokat kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozók által végzettteljesítmény – a megrendelő írásbeli egyetértése mellett – lehet közvetítettszolgáltatás. Az építési-szerelési munkákhoz szükséges anyagokat azépítőipari társaság szerzi be, biztosítja az alvállalkozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Befejezetlen termelés felszámolás esetén

Kérdés: Cégünk építőipari középvállalkozás. Vállalkozási szerződés alapján nagy összegű követelésünk van egy felszámolás alá került céggel szemben. A munka elkészült, de a számlát teljesítésigazolás hiányában nem tudtuk benyújtani. Ez a követelés a 2006. évi mérlegben mint befejezetlen termelés szerepel. Hogyan vezethető ki a könyvekből, hogy minél kisebb veszteséget eredményezzen? (A beépített anyagok és az alvállalkozói teljesítmények értékét sem kapjuk meg.)
Részlet a válaszából: […] ...Kérdés lehet az, hogy milyen összegben?A kérdező cég a később felszámolásra kerülő céggel kötöttszerződés alapján végezte el az építési-szerelési munkát. Ezt azonban afelszámolásra kerülő cég nem vette át, így azt a könyvekben követeléskéntkimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...egyik lehetséges (utókalkulációs) formáját tartalmazza, de nemzárja ki a 62. § (2) bekezdése alkalmazásának lehetőségét.Az építési-szerelési munkáknál – a 90-es éveket megelőzően -széles körben használták a központilag kialakított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. előírásaival.Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése alapján a saját termelésű készlet, a befejezetlen termelés (természetesen az építési-szerelési munka befejezetlen termelése is) közvetlen önköltsége meghatározható az Szt. 51. §-a szerinti önköltséggel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.