El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...megítélt ésjogerőre emelkedett követelést a jogerőre emelkedés napjával – mint teljesítésinappal – kell számlázni és könyvelni.Az építőipari szolgáltatásnak a levonulásig felmerültköltségeit (alvállalkozói teljesítmények értéke, anyagköltség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...lakás kialakításával kapcsolatos feladatokat, azok költségszükségletét, és ennek megfelelően szerződnek a kivitelezést végző építőipari céggel. A kivitelezői szerződésben tehát el kellett különíteni az üzembővítés díjait a szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek – székhelyen, telephelyen kívüli településen történő – végzése esetén akkor beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről, ha a tevékenység végzésének időtartama megszakításokkal vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...ragadható meg annak fennállása. (Ha például egy vállalkozás lakóépületek eladási céllal való építésére alakul, már az építőipari tevékenység megkezdésekor, a telek megvásárlásakor adóalanynak minősül, hisz arra jött létre, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Áfa: természetbeni juttatás

Kérdés: Mi tekinthető az Áfa-tv. szerint reprezentációnak, természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles bevételszerző tevékenységét az általa megálmodott/megtervezett szinten folytathassa. Teljesen nyilvánvaló példa erre, ha az építőipari vállalkozás betonkeverőt vásárol, a számítástechnikus íróasztalt vesz, a hajógyár kifizeti a kikötőbérlet díját stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.