11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Optikai hálózat kiépítése
Kérdés: A cég szervereinek székhelyén lévő szerverek telephelyen történő elérhetősége, hozzáférhetősége érdekében optikai hálózat kiépítésére került sor. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt?
2. cikk / 11 Fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: 2013-ban fejlesztési tartalékot képeztünk, és most december hónapban vásárolnánk egy garázst a cég kocsijának tárolására. Ez az összeg 4 millió Ft, amit majd részletekben fizetünk ki. Az adásvételi szerződés és a birtokba adás megtörténik 2017. december 31-ig, de a Földhivatal valószínűleg csak 2018-ban írja a nevünkre. A lekötött tartalékot feloldhatom-e 2017-ben?
3. cikk / 11 Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele
Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
4. cikk / 11 Kiállítási pavilon nyilvántartása
Kérdés: A társaság egy nemzetközi kiállításra külföldön a kiállítás területén több százmillió forint bekerülési értékű pavilont, jelentős alapterületű, többszintes épületet hozott létre épületgépészeti elemekkel együtt. A kiállítás hat hónapig volt nyitva. Ezt követően a pavilont le kell bontani, a területet vissza kell állítani, amelyre kb. másfél év áll rendelkezésre. A társaság tervei szerint Magyarországon a kiállításra felépített épületet újraépítik, amelyhez hazaszállítják, és felhasználják az eredeti, a bontás során nem sérült anyagokat, gépészeti elemeket is. A társaság a kiállításra felépített pavilont előző évben a tárgyi eszközök között mutatta ki, és értékcsökkenést számolt el utána, még a kiállítás bezárását követően is. Tekinthető-e tárgyi eszköznek a kiállítás idejére felépített épület, amit a kiállítást követően le kell bontani? Ha nem, akkor az épület megépítésével kapcsolatos költségeket hogyan kellett volna elszámolni? Tárgyi eszközzé minősítés esetén elszámolható-e értékcsökkenés a kiállítás bezárását követően? Át kell sorolni a készletek közé? Ha igen, mi tekintendő piaci értéknek? Az újraépítés során fel nem használható anyagok után az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenést el kell-e számolni? A bontási költségek a Magyarországon újraépített épület bekerülési értékébe beszámíthatók-e, vagy csak a hazaszállított és felhasznált építési anyagok, gépészeti elemek?
5. cikk / 11 Épületgépészet aktiválása
Kérdés: Gyártócsarnok aktiválásakor az épületet és a gépészetet külön-külön kell aktiválni, más-más leírási kulccsal? A részletes költségvetési összesítő alapján külön tudom szedni, hogy mennyi az épület és az elektromos hálózat, valamint az üzemgépészeti berendezések értéke, de ezek az épület részét képezik, külön-külön nem használhatók. Tételes költségvetés alapján gyűjtsük ki, hogy melyik az, ami közvetlenül össze van építve az épülettel (benne van a falban) és melyik nem? Vagy aktiválhatom egyben a kivitelező számlája alapján az összeget gyártócsarnokként? A próbaüzem keretében rákötik a gépeket a hálózatra, amelyhez kábeleket, egyéb anyagokat vásárolnak. Könyvelhetők karbantartásként? A gyártógépek az anyavállalat tulajdonában vannak.
6. cikk / 11 Egyéb építmények?
Kérdés: Új műhely épült. Ennek az épületkénti besorolása nem okozott gondot, de a befejező szakaszban járdákat, szegélyköveket, vízelvezető árkokat is létrehoztak. Ezeket külön számlázták. Egy másik részen füvesítettek, földrendezéssel, illetve műfüves területet alakítottak ki. Ez is egyéb építmény? Minek minősítsem?
7. cikk / 11 Helikopter-leszálló bekerülési értéke
Kérdés: Új pavilonépület épült, amelynek a tetején helikopter-leszállót alakítottak ki. A társaság az épületet az ingatlanok között vette állományba. A későbbi ellenőrzés megállapítása szerint helytelenül, mert a helikopter-leszállót az egyéb építmények között kellett volna aktiválni. A helikopter-leszálló a tetőfelület kb. felét képezi, amely az épülettől nem választható el egyértelműen. A helikopter-leszálló szerkezetébe építették be az épületfödém hőszigetelését is. Az épület szerkezeti, gépészeti méretezését a helikopter-leszálló igényei, terhelései befolyásolják. Így az épületben is van olyan statikai megoldás, gépészeti rendszer, amely a helikopter-leszálló létesítése miatt került más módon megoldásra. Mikor járunk el helyesen?
8. cikk / 11 Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása
Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
9. cikk / 11 Nem használt tárgyi eszközök nyilvántartása
Kérdés: Vállalkozásunk – nem tudni, mennyi időre – egyes állattartó telepeit kiüríti, termelés a telepeken nem történik. Az állattartó telepek üresen fognak állni, eszközeit semmilyen célra nem lehet használni. Nincs kizárva azonban az, hogy a későbbiekben újra a termelést fogják szolgálni a szóban forgó eszközök. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat kell vállalkozásunk esetében is alkalmazni?
10. cikk / 11 Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Eredeti | Ráépített | Új | Arány % | |
Telek | 50 | 50 | 100 | 10 |
Épület | 150 | 750 | 900 | 90 |
Összesen: | 200 | 800 | 1000 | 100 |
Arány % | 20 | 80 | 100 |