Konditerem kialakítása beruházásként

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...Önmagában a pótlólagos beruházás külön épületként nem mutatható ki. Nincs azonban akadálya annak, hogy a konditermet különálló épületrészként a telekkönyvi nyilvántartásba bejegyezzék. A bejegyzés után arányosítással megállapítható ezen épületrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Beépített bútor elszámolása

Kérdés: Társaságunk ifjúsági szálláshelyet épített. A közösségi épületrészen beépített szekrényeket helyeztek el, amelyek egy része konyhabútor. A beépített konyhabútor bekerülési értéke része-e az ingatlan bekerülési értékének, vagy önálló tárgyi eszközként kell nyilvántartani? A kivitelező a számláját nem bontotta meg az épület és az egyéb eszközök értékére. Ebben az esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A beépített bútorok jellemzője az, hogy beépítetlen formájukban rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve az épülettől elválasztva, az épületből kibontva sem felelnek meg rendeltetésüknek. És ezt a beépített konyhabútorok esetében is vizsgálni kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...nem tekinthető rendeltetése, használata alapján egyetlen tárgyi eszköznek. Az Szt. az épület mellett elismeri külön tárgyi eszköznek az épületrészt is. Így külön-külön épületrészként kell a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni az épület irodarészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Társasházi közös tulajdon értékesítése

Kérdés: Társaságunk üzlethelyiséggel rendelkezik egy társasházban. A társasházat az abban többségi tulajdonnal rendelkező tulajdonos át akarja alakítani, fel kívánja újítani. A felújítás, átalakítás érdekében a tulajdonosnak szüksége van a társasházi közös területre. Ennek érdekében a tulajdonosok megszüntették a társasházi közös tulajdont, majd külön albetétek kerültek létrehozásra, amelyekkel a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában rendelkeztek. Ezen tulajdoni hányadok kerültek értékesítésre a többségi tulajdonos részére, aki a vételárat azzal kívánja megfizetni, hogy az egyéb fennmaradt közös tulajdont (homlokzat, tető stb.) felújítja. Társaságunk az értékesítésről a fordított adózás szabályainak megfelelő számlát állított ki a többségi tulajdonos részére. A többségi tulajdonos is a fordított adózás hatálya alá tartozó "elő­legszámlát" állított ki a felújításról. Rendelkezhet-e értékkel a társasházi közös tulajdon megszüntetését követően létrejött "közös" tulajdon, tekintettel arra, hogy az bekerülési értékkel nem bír? Hogyan kell számviteli szempontból elszámolni a közös tulajdonú tulajdonrészek értékesítését? Miként lehet elszámolni a felújítást végző tulajdonos által a vételár ellentételezéseként kiállított számlát a felújítás tényleges megtörténtét megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...és a társasház közötti viszonyt, kapcsolatot.A kérdésben leírtakból arra lehet következtetni, hogy aközös tulajdonba tartozó épületrészek közös tulajdonának megszüntetésekor atársasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény előírásai szerint jártak el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Beépített bútor elszámolása

Kérdés: Társaságunk ifjúsági szálláshelyet épített. A közösségi épületrészen beépített szekrényeket helyeztek el, amelyek egy része konyhabútor. A beépített konyhabútor bekerülési értéke része-e az ingatlan bekerülési értékének, vagy önálló tárgyi eszközként kell nyilvántartani? A kivitelező a számláját nem bontotta meg az épület és az egyéb eszközök értékére. Ebben az esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A beépített bútorok jellemzője az, hogy beépítetlenformájukban rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve az épülettőlelválasztva, az épületből kibontva sem felelnek meg rendeltetésüknek. És ezt akövetelményt a beépített konyhabútorok esetében is vizsgálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Részben használatba vett irodaház aktiválása

Kérdés: Társaságunk kb. 5,5 milliárd forint értékben felújít egy irodaházat. Az irodaház első emeletére már megkaptuk a rész-használatbavételi engedélyt, ami jogerőre emelkedett. Az irodaház egy épület. A számlákból nem különíthető el pl. az első emelet értéke, a hitelkamatok sem bonthatók meg. Mi a teendő ilyenkor, ha a már használatba vehető rész ki van adva, és bérleti díjat fizetnek? Mi legyen az aktiválás dátuma? Aktiválható-e egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...indokolteljárni:Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlanokközött kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett épületrészt is. Azirodaház egy része, például az első emelet tekinthető épületrésznek aszámviteli elszámolás szempontjából is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...létezik. Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése alapján az ingatlanok közésorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, azegyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada,továbbá az ingatlanokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...alakította át. Az átalakítás költségeit beruházásként kellett elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor az épületek, épületrészek között mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást kellett aktiválnia, és ettől az időponttól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Vendéglátás: üzemi konyha

Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály megfelelő költségnemszámláin kell elszámolni. Így például az üzemi konyha (épületrész) terv szerinti értékcsökkenését az 571. számlán, az üzemi konyha üzemeltetésének (fűtés, világítás, takarítás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.