Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként időbelileg elhatárolni. Az elhatárolt halasztott bevételt a magánszemély által átruházott ingatlanhoz kapcsolódóan, az értékcsökkenési leírással arányosan kell megszüntetni.Amikor a magánszemély az ingatlant a tartási szerződésben foglaltak szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...2015. december 31-e volt, az eszközt ezzel az időponttal rendeltetésszerűen használatba vették. 2016. évre elszámolták a terv szerinti értékcsökkenési leírást.Könyvelés:– a többletként fellelt tárgyi eszköz piaci értékének könyvelése beruházásként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt utalni kell arra, hogy a kérdésbenhivatkozott válaszban más is szerepel, nem csak a kérdésben szereplő rész.Ezért a válaszhoz mindenképpen elő­ször azt kell tisztázni, mit jelent az üzemicélú ingatlan ingyenes használatba adása "B" cégnek?Az "A" cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Bérelt üzlethelyiség beruházásához kapcsolódó hitel elengedése

Kérdés: Társaságunk bevásárlóközpontban bérelt üzlethelyiséget, amelynek egy részén társhasználói szerződéssel másik partner termékeit is értékesíti. A partner az üzlethelyiség kialakítására, a beruházáshoz hitelt nyújtott társaságunknak, amelyet társaságunk az üzemeltetési szerződés ideje, 10 év alatt törleszt. A bérleti szerződés idő előtt megszűnt. A hitel futamidejéből még 8 év hátravan. A partner cég a hitel hátralévő részének a törlesztésétől eltekint, mivel a beruházás értéke elveszett. Hogyan kell az elengedett hitel összegét a kötelezettségek közül kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...munka beruházásnak,felújításnak minősül, akkor annak a bekerülési értékét a tárgyi eszközök közöttkell kimutatni, terv szerinti értékcsökkenési leírást a várható hasznosidőtartam (a bérleti időszak) alatt elszámolni. Mivel a bérleti szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Vevőnek adott ajándék

Kérdés: Az autókereskedő társaság elvégzi a vevő helyett az új autó üzembe helyezését, amiért külön díjat nem számít fel. Az okmányiroda és a közlekedési felügyelet ragaszkodik ahhoz, hogy a befizető a tulajdonos legyen, így az eredeti befizetési bizonylat, a feladóvevény a vevő nevére szól. A kereskedőcég nem rendelkezik a saját nevére szóló számlával, ezért a befizetett összegeket követelésként mutatja ki. Ezen követelések azonban nem kerülnek kiegyenlítésre, mert az üzembe helyezés a szalon ajándéka. Hogyan történjen a rendezés számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...(kapcsolódó elengedett kötelezettség). Az így elszámolt rendkívüli bevételt időbelileg el kell határolni, az elhatárolást a gépkocsi értékcsökkenési leírása elszámolásához kapcsoltan, az elengedett kötelezettségnek a bekerülési (bruttó) értékhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.