Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...adódó összeget) a társaság az eszközök között értékhelyesbítésként, a saját tőkén belül az értékhelyesbítés értékelési tartalékaként, az Szt. 58. §-ában foglaltak figyelembevételével, a mérlegfordulónapi értékelés keretében kimutathatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Súlyozott beszerzési ár helyett FIFO-módszer

Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.
Részlet a válaszából: […] A vásárolt készletek bekerülési értékét az Szt. 47-50. §-ai szerinti tételek figyelembevételével kell meghatározni. Ez igaz súlyozott beszerzési átlagár alkalmazásakor is és a FIFO-módszernél is. A számviteli előírások nem zárják ki a különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Követelések értékvesztésének visszaírása

Kérdés: A társaságon belül nem tudtuk eldönteni, hogy az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztést mikor lehet (esetleg kell) visszaírni, illetve azon is vitatkoztunk, ha a Tao-tv. szerint lehet csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztéssel az adózás előtti eredményt, lehet-e csökkenteni, azaz visszaírni a korábban ráfordításként elszámolt értékvesztést? Kérem, segítsenek a fenti kérdésekben dönteni!
Részlet a válaszából: […] ...egymás mellé állítása sugallhatja azt a következtetést, hogy az 55. § (3) bekezdése szerinti minősítés is csak a mérlegfordulónapi értékeléshez kapcsolódhat. Egy ilyen következtetés azonban ellentmond a megbízható és valós összkép követelményének is, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Portfóliókezelésbe adás könyvelése

Kérdés: Örömmel olvastam a 422. számban megjelent, 8167. számú, portfóliókezelésbe adás könyveléséről szóló válaszukat. Néhány helyen azonban nem teljesen értek egyet az Önök véleményével. A 2. kérdésre adott válaszuk szerint az értékpapírok évközi adásvételének eredményeként kimutatott bruttó hozamot a portfóliókezelésbe adónál könyvelni kell, jellemzően kamatbevételként, akkor is, ha azt a portfóliókezelő közvetlenül nem utalja át, hanem azt is befekteti. A 7. kérdésre adott válaszuk: év végén a követelésként kimutatott összeg a portfóliókezelő jelentése szerinti összesen értékkel kell, hogy megegyezzen. A 7. kérdésre adott válaszuk alapján csak úgy egyezhet a portfóliókezelő és a kezelésbe adó kimutatása, ha a kezelésbe adó elszámolja az értékpapírok nettó eszközértékének változását is, mivel a portfóliókezelő mindig az adott hó utolsó napján érvényes piaci árfolyamon kimutatott portfólió értékét közli. Ez így helyes? Tudomásom szerint a "sima" értékpapír-vásárlásnál sem szabad átértékelni az értékpapírt az év végi nettó eszközértékre (piaci árra), mivel azt a hozamot nem realizáltuk. A portfóliókezelésnél ezek szerint át kell értékelni? Le kell-e könyvelni az értékpapírok piaci értékének változásából származó nyereséget/veszteséget, és ha nyereség volt, akkor adózni kell utána? Vagy el lehet határolni, mint nem realizált nyereséget/veszteséget? Ha a portfóliókezelő a bekerülési árat közölné az év végi kimutatásban, akkor sem tudok vele egyeztetni, hiszen az eredetileg portfóliókezelésbe adott összegből a portfóliókezelő már adott-vett papírokat, az elért nyereségen újabb papírokat vásárolt, így az eredetileg átadott 1 millió euró már 1.000.500 euró lett, és 1.000.900 euró az év végi piaci árra történő átértékelés miatt, miközben a könyveimben csak az eredetileg átadott 1.000.000 euró van. Mivel kellene év végén egyeznie a könyvelésnek? A 2. kérdésre adott válaszuk alapján: a portfóliókezelő havi jelentése alapján az adott havi, adásvételből származó nyereséget/veszteséget el kell számolni akkor is, ha azt a portfóliókezelésbe adó nem kapta meg. Véleményem szerint ez ugyanúgy nem realizált eredmény, mint az előző bekezdésben említett átértékelés, hiszen hiába "kapott" árfolyamnyereséget vagy osztalékot a befektető, mivel az újra befektetésre került, ezért annak realizálása ugyanolyan bizonytalan, mint az összes többi értékpapíré, vagy akár az előző pontban említett piaci értékváltozásból származó árfolyamnyereségé. Mindebből számomra az következne, hogy realizált hozamot csak a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor (akár évekkel később) lehetne elszámolni, azonban ha a 4. pontra adott válaszuk alapján a költségeket folyamatosan el kell számolni, akkor hogyan érvényesül az összemérés számviteli alapelv?
Részlet a válaszából: […] ...által beszerzett értékpapírok, az euróban, a forintban, az USD-ben lévő pénzeszközök bekerülési értéke adott, év végi értékelésük az általános előírások szerint tételesen megtörténhet. A kapott kamatból, értékpapír-eladásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Befektetési jegy átértékelése

Kérdés: Átértékelhetők-e a befektetési jegyek?
Részlet a válaszából: […] ...eseményhez kapcsolódóan tették fel a kérdést.A számviteli alapelvek – főszabályként – nem teszik lehetővé az eszközök átértékelését, átértékelés alatt az eszközök felértékelését. (A leértékelés viszont a törvényben meghatározott esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Mikrogazdálkodói követelés többletfizetése

Kérdés: A 2016. évi mikrogazdálkodói beszámolóban egy vevői követelés után a cég értékvesztést számolt el, amit a társaságiadó-bevallásban adóalap-növelő tételként szerepeltetett. Ezen vevő 2017. november hónapban maradéktalanul kifizette az értékvesztéssel érintett tartozását. Mi a teendő ebben az esetben? A kormányrendelet számlatükrében követelések visszaírása számla nincs. Hogyan szüntethetem meg a 319. Vevőkövetelések értékvesztése számlát?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 55. §-a (3) bekezdése tartalmazza a követelések visszaírására vonatkozó előírásokat, amelyek azonban csak a mérlegfordulónapi értékelés során alkalmazhatók. A kérdés szerinti esetben (amikor a vevő már fizetett) még az Szt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt készlet a Leltározási szabályzat szerint kerül felvételre, és a naprakészen, folyamatosan vezetett nyilvántartás alapján értékelésre.Ha a vállalkozó a vásárolt készletek évközi alakulásáról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Követelések értékvesztésének visszaírása

Kérdés: Cégünknél a vevő, az adós a vele szembeni, 2015-től kimutatott követelés eredeti értékét teljes összegében kiegyenlítette több mint két év után, amely követeléshez kapcsolódóan 2016-ban értékvesztést számoltunk el, emiatt a befolyt összeg meghaladja a követelés könyv szerinti értékét. Hogyan kell elszámolni a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevételt? Tekintettel a bevételi többletre, a követelés korábban elszámolt értékvesztése visszaírható?
Részlet a válaszából: […] ...is kapcsolódik a vevő, az adós minősítéséhez, nyilvánvaló, hogy az értékvesztés visszaírása is csak a mérlegfordulónapi értékelés keretében történhet.Az Szt. 57. §-a a mérlegben szereplő eszközök és források értékelésével foglalkozik. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Értékvesztés visszaírása a követelés elengedésekor

Kérdés: X kft. Y kft.-nek 2010-ben szolgáltatást nyújtott bruttó 15 millió forint értékben. Mivel Y kft. a szolgáltatás ellenértékéből többszöri felszólítás ellenére 6 millió forintot 2012. 12. 31-ig nem fizetett meg, X kft. 20% értékvesztést számolt el 2012-ben, amellyel a társasági adó alapját növelte. 2013-ban X kft. és Y kft. megállapodást köt 6 millió forint behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedéséről. Y kft. nyilatkozat útján igazolja, hogy 2013-ban az eredménye e nélkül a juttatás nélkül számítva nem lesz negatív. X kft. megfelelően jár-e el akkor, ha a 2012-ben elszámolt 20%-os értékvesztést 2013-ban visszaírja, és ezzel csökkenti a társasági adó alapját, a 6 millió forint behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedését rendkívüli ráfordításként számolja el, és ezzel nem növeli meg a társasági adó alapját? Kérdés az is, hogy X kft. eljárása kifogásolható-e, azaz nem ellentétes-e a Tao-tv. 3. számú melléklete 4. pontja szerinti "ésszerű gazdálkodás követelményeivel", emiatt nem kellene-e a társaságiadó-alapot 2013-ban növelni?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre egyértelmű a válasz, az Szt. szerint a korábban elszámolt értékvesztést visszaírni csak a mérleg-fordulónapi értékelés keretében lehet az adós minősítése alapján. Tekintettel azonban arra, hogy a szóban forgó követelését X kft. 2013-ban engedi el, 2013...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Devizás részesedés mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem volt helyes, az értékvesztés elszámolását és a befektetés mérleg-fordulónapi értékelését nem szabad összekeverni [összevonni lehet, ha a társaság él a piaci értékelés lehetőségével, az Szt. 60. §-ának (9) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
1
2
3