Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a már említett prezentálás (közzététel) jelenthet, továbbá az a törvényi előírás, hogy a befektetéseknél a mérlegfordulónapi értékelés során esetleg értékvesztést kell elszámolni, mert a befektetéssel érintett társaság saját tőkéjéből az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Tőkeemelés a törzstőkén felüli vagyon terhére, differenciáltan

Kérdés: A kft. a törzstőkén felüli vagyonából megemelte a törzstőkét. A törzstőkeemelésről a társaság döntött, a taggyűlési jegyzőkönyv szerint: "a taggyűlés a jegyzett tőkét a Gt. 154. §-ának alkalmazásával a törzstőkén felüli vagyonból, ingyenes juttatással a mai nappal ... Ft-tal megemeli." A tőkeemelés a fentiek szerint nem a törzsbetétek arányában történt, hanem attól eltérően, a taggyűlésen hozott határozatnak megfelelően (0 és 9-szeres szorzókkal). Az ingyenes juttatással történt törzstőkeemelés után kinek, milyen járulék-, adó- és illetékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...akönyveikben kimutatott üzletrészértéket nem növelhetik meg (azértékkülönbözetet legfeljebb értékhelyesbítésként – értékelési tartalékként -tudják kimutatni).Ha a kérdező társaság tulajdonosai magánszemélyek, akkor azSzja-tv. 77/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenési leírást nem szabad elszámolni.Ha a vállalkozó nem számol el terv szerinti értékcsökkenést,a mérleg-fordulónapi értékelés keretében meg kell győződnie arról, hogy azüzleti vagy cégérték kimutatott értékében történt-e változás. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Tőkeemelés üzletrészek apportálásával

Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] ...adandó részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét) ismertetni kell. Az alapító okirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...a szabad eredménytartalékkal kiegészített, közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből e magánszemélyre jutó értéket; az előzőekben meghatározott összegnek ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...annak sem, hogy azokat a jövőben átlagos (súlyozott) bekerülési értékükön mutassa ki az "A" rt. (Az eszközök mérleg-fordulónapi értékelésekor célszerű, ha ugyanazon társaságban lévő részvények azonos bekerülési értéken szerepelnek. Arra kell gondolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...időpontokban beszerzett (megkapott) részesedések nyilvántarthatók egyedileg (beszerzésenként) és csoportosan. A mérleg-fordulónapi értékeléskor, a piaci értékkel történő összehasonlítás során a részesedések nyilvántartásának módja (az, hogy egyedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] ...és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.A saját tőke terhére történő jegyzett tőke emelésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...(a térítés nélküli átvétel miatt tartósan csökken a részesedés egységére jutó társasági saját tőke) a mérleg-fordulónapi értékelés során értékvesztést kell elszámolni, csoportos nyilvántartás esetén a csoportba tartozó részesedéseknél kell –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.