Átadás a közösségi alap terhére

Kérdés: Kft.-vé átalakult szövetkezet térítés nélkül alanyi adómentes alapítványnak átadja az irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint a közösségi alap terhére történő kivezetéssel az átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 E Ft, amelyből a telek 7600 E Ft. Az épületet telekmegosztással adják át. Az épület 1977. évtől a kft., illetve a jogelőd szövetkezet tulajdona. Az épület könyv szerinti értéke nulla. A felújítás miatti ráaktiválás utoljára 1983-ban volt. A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között az ingatlanértékesítés nem szerepel. Ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetni az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli átadására az átalakulást követően kerül sor, átadó a kft. Az átalakulás során nem éltek az Szt. 137. §-a szerinti átértékelés lehetőségével, ezért nulla az épület könyv szerinti értéke. Ez esetben viszont zavaró a felértékelt piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Terven felüli értékcsökkenés az aktiváláskor

Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet visszaírni, de ha a különbözet tartósnak és jelentős összegűnek minősül, akkor a társaság élhet az értékhelyesbítés és értékelési tartalék konstrukció lehetőségével. Ha viszont tovább csökken, akkor a telek után is elszámolható terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...aktivált értéke meghatározásának módszerét és bizonylatait az adott társaságnak – a helyi sajátosságok figyelembevételével – az értékelési szabályzatában indokolt szabályoznia.)A kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszközök évenként elszámolandó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...átvezetése a készletek közé, a terven felüli értékcsökkenés meghatározása, illetve mindezek dokumentálása, a készletek olyan leértékelése, amikor a készlet értéke nulla lesz, illetve mindezek dokumentálása.A selejtezés technikai lebonyolítása általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.