Utókalkulációval történő önköltségszámítás

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése meghatározza, hogy mikor, milyen esetben kötelező a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások közvetlen önköltségét az utókalkuláció módszerével megállapítani. Hogyan kell ezt értelmezni és megvalósítani a szolgáltatások esetében, különös tekintettel arra, hogy a szolgáltatások többsége az üzleti éven belül kezdődik és fejeződik be?

Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény értékelésre vonatkozó előírásai a mérlegben bemutatásra kerülő tételekre vonatkoznak. Természetesen igaz az is, hogy általában a készletre vételi érték csak a teljes tevékenység önköltségének ismerete mellett határozható meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...elé terjeszteni.A beszámoló elkészítése előtt a könyvviteli zárlat keretében:-a könyvvitelben kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni,-az időbeli ráfordítások közül:= a bevételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értéke alacsonyabb, mint a piaci értéke, akkor a különbözettel először az értékhelyesbítés összegét kell csökkenteni az értékelési tartalékkal szemben, ha ez nem elegendő, akkor terven felüli értékcsökkenést is el kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Készletdifferenciák könyvelése

Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
Részlet a válaszából: […] ...jutó árrés összegének elszámolása: T 265 – K 814.Az értékesítésre jutó árrés összegének elszámolásához a társaság által az értékelési szabályzatban (a számviteli politikában) előírtak szerint kell az átlaghaszonkulcsot meghatározni. Többféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Részlet a válaszából: […] ...a "bizományosnak" kell azt hiányzó készletként az egyéb ráfordítások között elszámolnia, legkésőbb a tárgyév mérlegfordulónapi értékelése során. Az eredmény terhére így elszámolt ráfordítás nagysága, keletkezésének oka függvényében növelheti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Értékhelyesbítés megrongálódás esetén

Kérdés: Társaságunk ingatlanok esetében él az értékhelyesbítés lehetőségével. Ha megrongálódik az ingatlan, és selejteznünk kell, és az ingatlan nettó értéke alacsonyabb, mint a piaci érték, elvégezhető-e a selejtezés? Ebben az esetben hova kell könyvelni az ingatlan értékét?
Részlet a válaszából: […] ...– bármilyen okból – a könyvekből ki kell vezetni, akkor az ingatlanhoz kapcsolódó értékhelyesbítést is meg kell szüntetni az értékelési tartalékkal való összevezetéssel. Az egyértelműség érdekében a könyvelési tételek – a hivatkozott jegyzőkönyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Aszály miatti elemi kár

Kérdés: Aszály miatt jelentős összegű az elemi kár. A hozamkiesés miatt megoszthatók-e a költségek, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] ...A válasz egyrészt az elemi kár költségeinek, ráfordításainak elszámolási szabályaiból, másrészt a saját termelésű készletek értékelési szabályaiból következik.Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Selejtezéskor visszanyert anyagok

Kérdés: Tárgyi eszköz selejtezése során visszanyert, csökkentett értékű anyagok készletre vételét hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...összegét is: T 139, 138 – K 131.Fontos szabály: a selejtezéskor visszanyert anyagok készletre vétele nem eredményezheti az eszközök felértékelését, illetve az egyéb bevételekkel szembeni állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...között vett állományba 2015. 12. 01-én. A részvények piaci értéke 1600 E Ft (névértéke 1000 E Ft). A 2016. év mérlegfordulónapi értékelésekor azt tapasztalta “B” cég, hogy a társaságnál csődeljárást kezdeményeztek, a csődegyezség eredményeként “C”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Kiegészítő melléklettel kapcsolatos változások 2016-tól

Kérdés: Olvastam a 2015. évi CI. törvényt, amely az uniós joghoz kapcsolódó változások, új előírások magyar gyakorlatba való átültetéséről szól. Nem igazán értem a módosításokat, különösen az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete vonatkozásában.
Részlet a válaszából: […] ...törvényi előírás azzal, hogy a számviteli politikában rögzíteni kell, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
1
2
3
5