Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján (a számla áfát nem tartalmaz):A lízingbe adó– az eszközei között (általában készletként) kimutatott lízingtárgyat az értékesítés szabályai szerint adja a lízingbe vevő birtokába az általa kiállított számlával,= a számla szerződéskötéskori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Lakás értékesítése részszámlával

Kérdés: A társaság lakóingatlanokat épít. 2009. június 29-én eladott egy lakást, amely ekkor szerkezetkész állapotban volt. Az adásvételi szerződést benyújtották a Földhivatalhoz. A szerződés szerint a vételárból 15 millió forintot a vevő június 30-án kifizetett. Az eladó erről az összegről részszámlát bocsátott ki, amelyben 20%-os áfakulcsot alkalmazott. A lakás-használatbavételi engedélyt legkésőbb októberben kapják meg. A vételár fennmaradó részének megfizetése a lakás átadásának a feltétele. Milyen áfakulccsal adózik ezen fennmaradó vételárrész, tekintettel arra, hogy a szerződést július 1-je előtt benyújtották a Földhivatalhoz?
Részlet a válaszából: […] ...lehetne válaszolni, ha akérdésben leírtak egyértelműek és a vonatkozó jogszabályi előírásoknakmegfelelőek lennének. A lakások értékesítése/vétele adásvételi szerződés alapjántörténik, amikor az eladásra kerülő lakás az adásvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Ingatlan értékesítése követelés beszámításával (áfa)

Kérdés: 2008 februárjában egy áfaadóalany a földhivatalnál majorként bejegyzett ingatlant értékesít áfaadóalany kft. részére. Az ingatlan telekből és felépítményből tevődik össze, a felépítmény egyik része 252,98 m2, ami 1998-ban épült, a másik részre, 427,95 m2-re 2003-ban kelt építési engedély van (az eladó nyilatkozata szerint használatbavételi engedély még nincs). Üzemként fog üzemelni. Az eladó bt. és egy magánszemély között fennálló tagi kölcsönszerződésből tartozásként fennmaradt, és a magánszemély által a vevő kft.-re engedményezett bizonyos összegű követelést, valamint zálogjoggal biztosított követelés kiegyenlítésével történik a vételár. Kérdés ezen ügylet adózási vonzata. Az ingatlanértékesítés az áfa szempontjából a 86. § szerinti mentes értékesítés-e, a vevő adóalany milyen tartalmú számla birtokában jár el helyesen? Milyen számlát fogadhat be? Az eladó nem nyilatkozik arról sem, hogy választotta-e az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget.
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan (major [felépítmény+telek]) egy ingatlanként vagyfelépítményrészenként – azaz két különálló jogügyletként – kerül-e értékesítésre.Nem világos az sem, hogy vajon csak a 2003-as építési engedéllyel érintettfelépítményrész nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.