17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Óvoda üzemeltetése
Kérdés: Nonprofit kft. (közhasznú) óvodát tart fenn. Az óvoda önálló adószámmal rendelkezik, de intézményként nem cégjegyzékben regisztrált szervezet. A kft. bevétele csak az állami támogatásból áll, az óvoda viszont a szülőknek költségtérítést számláz. Az óvoda fenntartási költségeit a kft. viseli, a számlák az ő nevére érkeznek. Mivel a támogatást rögtön átadja az óvodának, ezeket a költségeket úgy finanszírozzák, hogy az óvoda bevételeiből átutal a kft.-nek. Ezeket az óvoda számlájáról a kft.-nek átutalt összegeket hogyan könyveljük helyesen az óvodánál, illetve hogyan a nonprofit kft.-nél? (Úgy gondoljuk, hogy a fenntartó nonprofit kft. nem számlázhatja le a fenntartási költségeket az óvodának.)
2. cikk / 17 Beruházási pályázatok költségeinek elszámolása
Kérdés: A kft. rendszeresen pályázik beruházási célú támogatásra. A pályázatok elkészítéséért jelentős összegeket fizetünk az erre szakosodott cégeknek, és mi magunk is több munkaórát fordítunk a szükséges adatok összegyűjtésére, rendezésére. A beruházásipályázat-készítés ráfordításait a felmerüléskor költségként számoljuk el, vagy a tárgyi eszköz beszerzési értékének részeként?
3. cikk / 17 Termelési folyamat-e a kiszerelés
Kérdés: A kft. a tartályokban érkező étolaj kiszerelésével foglalkozik. A technológiai sorba beépített szűrés után az étolaj – sajátos gépsor segítségével – flakonokba kerül, a flakonokat címkézik, majd egységrakatokba csomagolják. A kiszerelt étolaj késztermék vagy áru?
4. cikk / 17 Kis értékű tárgyi eszközök felértékelése
Kérdés: A korábbi években vásárolt kis értékű tárgyi eszközöket nem vették fel az 1. számlaosztályba, közvetlenül az 5. számlaosztályban került elszámolásra (nulla értéken van). A tulajdonosok a végelszámolás során megvásárolnák a még használható eszközöket. Elfogadható-e, ha a 143-149. számlákra felvezetem, és onnan eladáskor kivezetem? Mi lenne a helyes megoldás?
5. cikk / 17 Kiszerelt termékek bekerülési értéke
Kérdés: Növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó kft. kiszerelőüzemet létesít. A nagy tételben (tartályban) megvásárolt növényvédő szert gépsoron átcsomagolja, és kisebb szerelésben továbbértékesíti a nagy- és kiskereskedelmi egységeiben. A csomagoláshoz kupakot, flakont, címkét, fóliát vásárol. A beszerzett növényvédő szer árubeszerzésnek vagy anyagköltségnek minősül? A felhasznált csomagolóanyagot hogyan könyveljük? A kiszerelt terméket saját termelésű készletként kell nyilvántartani és könyvelni? A kiszerelt termék bekerülési értékét hogyan határozzuk meg?
6. cikk / 17 Le nem vonható áfa elszámolása
Kérdés: A nonprofit kft.-nek ebben az évben csak állami támogatásból származó, áfakörön kívüli bevétele volt. Nem volt ellenérték fejében végzett tevékenysége. Ennek megfelelően – véleményünk szerint – a kft.-t nem illette meg az áfalevonás joga. A beszerzések időpontjában tudtuk, hogy olyan tevékenységhez lesznek igénybe véve, amelyek áfa levonására nem jogosítanak. A beszerzéseket bruttó módon az 5. számlaosztályban könyveltük, nem használtuk a 86. számlacsoportot. Helyesen jártunk el?
7. cikk / 17 Könyvek elektronikus formában
Kérdés: Kiadónk elkezdte az online termékek fejlesztését. Egyes, eddig papíralapú könyveinket interaktív elemekkel, feladatokkal, megjegyzési lehetőségekkel kiegészítve, elektronikus formában teszi elérhetővé a világhálón (ibook), hozzáférési díj ellenében. A fejlesztés évében viszonylag magas költségek merülnek fel, de alacsony bevételek, a következő években éppen fordítva. Az idő elteltével újabb és újabb kiadványok kerülnek majd fejlesztésre. Kérdéseink: az online termék termék vagy szolgáltatás; hogyan kell könyvelni a fejlesztési költségeket: az adott év eredménye terhére, vagy készletre venni, vagy immateriális jószágként kimutatni; a hozzáférési díjat el lehet-e határolni; hány százalékos áfa terheli?
8. cikk / 17 Ingatlan adásvétele feltételekkel
Kérdés: A kft. ásványvíz-kitermelésre vásárolt az önkormányzattól bányaművelési ágba tartozó ingatlant. A vételár 4 millió forint, 400 ezer forint foglalót kellett fizetni. A vételár többi részét december 15-ig kell megfizetni. Az önkormányzat az adásvételi szerződés aláírása napjával a telket birtokba adja, a vevő jogosult ott – engedélyek birtokában – fúrásokat végezni. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja, hogy az ingatlan tulajdonjoga a vevő javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a vételár teljes összegű kifizetését követően. Addig az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye bejegyzésre kerül. Számlát az önkormányzat nem adott. Aktiválható a telek? Értékcsökkenés elszámolható? Egyáltalán kell számlát kibocsátani? Vagy nem kell, mert a telek értékesítése tárgyi mentes? Foglalóról sem kell számla? Ha minden sikerül, vagy ha nem sikerül, a kutatófúrások, a mérnöki munkák költségeit hogyan kell elszámolni?
9. cikk / 17 Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása
Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
10. cikk / 17 Környezet-kármentesítés költségeinek elszámolása
Kérdés: Környezet-kármentesítés miatt nagy összegű ráfordítás merült fel egy ingatlannal kapcsolatban. A cég ennek a részbeni finanszírozására állami támogatást kap. A kármentesítést költségként kell elszámolni, vagy az ingatlanra rá kell aktiválni? Telekről van szó. A kármentesítés miatt a telek lényegesen értékesebb lett, de a ráfordítást nem lehet amortizálni. Mi a helyes eljárás?
