8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
2. cikk / 8 Személygépkocsi értékesítése Közösségen belül
Kérdés: Cégünk új személygépjárművek értékesítésével és gépjármű-szervizeléssel foglalkozik. Közösségen belüli állampolgár szeretne tőlünk új személygépjárművet és alkatrészt vásárolni. Nem tudjuk, hogyan kell ezen ügyleteket lebonyolítani, számlázni. Feltettük a kérdést az APEH levelezőoldalára. A válaszból az derül ki, ha itt Magyarországon nem helyezzük forgalomba az új személygépkocsit, és nem így adjuk el a közösségi adóalanynak vagy magánszemélynek, akkor az belföldi értékesítésnek minősül. Így van ez?
3. cikk / 8 Német anyacég megrendelésére végzett megmunkálás
Kérdés: A német anyacég magyar leányvállalata (kft.) az Áfa-tv. 15. §-a (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott megmunkálást végez az anyacég vagy más közösségi tagállam adóalanya megrendelésére. A megmunkálandó alkatrészeket a megrendelő bocsátja rendelkezésére, és a megmunkált terméket minden esetben el is szállíttatja Magyarországról, legtöbbször saját telephelyére, de lehet, hogy más német céghez vagy más tagállamba viteti el. A kimenő számlák a német megrendelő nevére szólnak, az áru kiszállítását CMR fuvarokmány igazolja. Az Áfa-tv. 15/A. §-ának (12)-(13) bekezdéseiben előírtak szerint áfa hatályán kívüli teljesítésről van szó akkor is, ha a szállítási cím nem a megrendelő tagállamában van?
4. cikk / 8 Visszaküldött exporttermék elszámolása
Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
5. cikk / 8 Késedelmes visszaküldés esetén a számla helyesbítése
Kérdés: Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?
6. cikk / 8 Magyarországon végzett bérmunka termékének hazai értékesítése
Kérdés: Az előző kérdésben leírtaktól eltérően a német adóalany megrendelő részére végzett bérmunkához Magyarországra behozott alkatrészeknek csak egy részét szállíttatja ki a magyar adóalany a német megrendelő részére, bizonyos hányadukat a német adóalany Magyarországon kívánja értékesíteni. A magyarországi értékesítések miatt a német adóalany Magyarországon pénzügyi képviselőt bízott meg. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség ez esetben?
7. cikk / 8 Magyarországon végzett bérmunka közvetlenül a német beszállító alkatrészeiből
Kérdés: A Magyarországon bérmunkát megrendelő német adóalany ugyancsak német beszállítójától közvetlenül Magyarországra leszállított alkatrészek összeszerelésére ad megbízást a magyar kft.-nek azzal, hogy vevőként az igényeinek megfelelő lehívásos rendszert kíván működtetni (csak annyi alkatrészt akar megvásárolni német beszállítójától, amennyi a folyamatban lévő bérmunkához szükséges). Hogyan alakul ez esetben az áfafizetési kötelezettség?
8. cikk / 8 Külföldi útszakaszra jutó fuvarköltség
Kérdés: A vállalkozás autóipari alkatrészeket gyárt, amelyeket Németországban értékesít. A termékeket az általunk megrendelt belföldi fuvarozó cég szállítja a vevőhöz. Az uniós csatlakozást megelőzően a fuvarozásról kiállított számlán belföldi és külföldi útszakaszra bontotta a költséget. A csatlakozást követően nem bontja meg, mivel a külföldi útszakaszra is 25 százalékos áfát számít fel. Az Szt. vonatkozó előírásait hogyan tudjuk teljesíteni, mikor járunk el helyesen?
