Osztrák magánszemély részesedésének értékesítése

Kérdés: Egy osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű betéti társaság. A magánszemély állandó élettere Ausztria. Az osztrák magánszemély szeretné értékesíteni az üzletrészét. A részesedés ellenértéke után keletkezik-e Magyarországon adófizetési kötelezettség? Ha igen, akkor mi a teendő, ha magánszemély, mi a teendő, ha jogi személy a vevő?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelet 13. cikk.) A magyarországi székhelyű betéti társaságnak nincs teendője az üzletrész értékesítésével kapcsolatban, akár magánszemély, akár jogi személy a vevő. (A tulajdonosváltozást a cégbíróságon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Részben levont áfájú személygépkocsi értékesítése

Kérdés:

Áfaköteles-e azon személygépkocsi értékesítése (a futamidő után), amelynek a futamidő alatt a lízingcég által számlázott díj áfatartalmának egy részét levonásba helyezték?

Részlet a válaszából: […] ...általános szabályok szerint az adóalany által ellenérték fejében, belföldön teljesített termékértékesítés adóköteles. Ez alól azok az esetek jelentenek kivételt, ahol az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) adómentességet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti – azaz az áfa hatálya alá tartozó – termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Alanyi adómentesség más tagállamban

Kérdés:

Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.

Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás Magyarországon választott alanyi adómentességet, míg a többi tagállamban nem jelentkezett be, hanem a közösségi távértékesítés szabályait alkalmazza. A kérdés eldöntéséhez tehát azt kell vizsgálni, hogy az adott ügylet Magyarországon teljesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Saját üzletrész névértéken történő eladása

Kérdés: Egy kft. 2022. évben visszavásárolta egyik tagjától saját üzletrészét (visszavásárlási érték: 26 M Ft, névérték 1 M Ft). A társaság jelenlegi saját tőkéje 158 M Ft (jegyzett tőkéje 5 M Ft). A társaság azt tervezi, hogy a visszavásárolt üzletrészt névértéken eladja a bent maradt tagoknak egyenlő részben (4×250 E Ft-ért). A társaság a kiva hatálya alatt adózik.
1. Az ügylet után milyen adófizetési kötelezettség terheli az egyes tagokat és a társaságot?
2. Az ügylet hatással lesz-e az értékesítésévi kivaadóalapra?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély tagnak az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése alapján keletkezik jövedelme, amely azonos az üzletrész megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ár és a megszerzésére fordított igazolt ki­adás (érték) és a kapcsolódó járulékos költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Kereskedelmi adó, saját dolgozó kiszolgálása

Kérdés: Kiskereskedelmi adóval kapcsolatban kérem állásfoglalásukat! Több, általam könyvelt társaságnál merültek fel kérdésként az alábbiak:
A társaságok nagykereskedelmi tevékenységet végeznek, saját bolttal nem rendelkeznek. Az értékesítés viszonteladóknak, kiskereskedőknek direkt módon, ügynökön, valamint webáruházon keresztül történik. A webáruházban a rendeléshez kizárólag a viszonteladóknak van hozzáférési lehetőségük, magánszemélyeknek nem. Két esetben fordul elő, hogy magánszemély is vásárolhat. (E két formában történő értékesítés az összes bevétel 1 ezrelékét sem éri el.)
1. Saját dolgozók kiszolgálása.
2. A társaság nyilvános e-mail-címén történő megkeresés, megrendelés. (Ez utóbbi rendelés történhet végfelhasználó társaság (nem nagykereskedői), illetve magánszemély részéről is). Az e-mailben történő megkeresést a társaság jó hírének megőrzése érdekében nem utasítják el.
Kérdéseim:
A) A saját dolgozó felé történő értékesítést lehet-e önállóan kezelni, hiszen ez egy speciális értékesítési forma, itt külsős nem vásárolhat, nem tartozik a nagykereskedelmi tevékenység körébe, és természetesen ez a típusú értékesítés beletartozna a kiskereskedelmi adó alapjába.
B) Az e-mailen történő rendelés tekinthető-e értékesítési csatornának? Itt, mivel magánszemély és végfelhasználó társaság is vásárol, az ezen az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes bevétele beleszámít a kiskereskedelmi adó alapjába.
C) Véleményünk szerint csak és kizárólag az általam említett A és B esetben fordulhat elő, hogy – a törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint – a vevő magánszemély is lehet, a többi esetben kizárt, az adókötelezettség számításánál a nagykereskedőknek, viszonteladóknak történő számlázást, illetve az ezen eladásból származó bevételt nem kell figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] ...is lehet. A kiskereskedelmiadó-kötelezettség kapcsán – figyelemmel a törvényi indokolásra is – döntő szempont, hogy az adott értékesítési csatornán van-e mód arra, hogy magánszemély, végső fogyasztó vásárolni tudjon. Az értékesítési csatorna valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Visszavásárolt saját üzletrész ingyenes átadása

Kérdés:

2005-ben jogutódlással alakult mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó kft. tagjai egy fő kivételével eladták üzletrészüket a kft.-nek (névértéken), ezáltal a kft. saját üzletrészhez jutott. A kft. a megvásárolt saját üzletrészét (taggyűlési határozattal) a megmaradt tagra térítésmentesen átruházta. Egy könyvvizsgáló-adótanácsadó szerint az így megszerzett üzletrészérték után a juttatásban részesülő tagnak csak akkor kell megfizetnie az adót, ha az ingyenesen kapott üzletrészt a tag eladja és bevételhez jut. Az adóalap a bevétel, a beszerzési ár 0 forint, mert mint tag ingyen kapta. Indoklása szerint az üzletrész bevonására törvény kötelezte a kft.-t egy bizonyos határidőn belül. A kft. taggyűlése a Ptk. 3:175 § (3) bekezdése szerint jár el – miszerint a kft. saját üzletrészét köteles elidegeníteni, vagy a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni.
A szakember álláspontja és szakmai véleménye szerint, a hivatkozott jogszabály az Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés a) pontja alapján egy jogeset, nem pedig egyszerűen ingyenesen juttatott értékpapír, mint bevételt képező juttatás. Ebben az esetben alkalmazható az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdése, ami kimondja: "Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély
a) az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett" [Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés b)–bb) pont].
Értelmezése szerint:
1. az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte (IGEN) a Ptk. 3:175. § (3) bekezdése szerint:
2. "amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett". Kihangsúlyozva az azonos feltételeket, azaz a) tag legyen az illető, b) 3:175. § (3) bekezdése szerint a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül kell átadni az üzletrészt.
Ez a jog általi kényszermegvalósítás. Ez az üzletrészjuttatás eredménytartalék eredetű, ugyanis ha a kft. nem rendelkezett volna eredménytartalékkal, meg sem vehette volna tagjaitól az üzletrészt. Véleménye szerint az ügylet az Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés a) pontja tipikus esete, amikor az Szja-tv. 28. §-a szerinti jogesetek közüli KIVÉTEL esete áll fenn. A kft. a lehetőségek közül az ingyenes átadást alkalmazta, amit bárki megkaphatott volna azonos feltételek mellett, azaz ha tag lett volna. (Az idegenek bejutása miatt az értékesítést a taggyűlés nem támogatta.) Helytállóak-e a tanácsadó szakember megállapításai az indoklása alapján?

Részlet a válaszából: […] Nem tudjuk megerősíteni a visszavásárolt saját üzletrész tagok részére történő ingyenes átadásával kapcsolatban kérdésként küldött levezetést. Egy, az Adó szaklapban megjelent kérdésre adott válasz és egy pénzügyminisztériumi állásfoglalás is foglalkozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
Részlet a válaszából: […] ...a személygépkocsi piaci értéke magasabb, mint a maradványértéknek megfelelő bekerülési (számlázott) értéke, akkor a személygépkocsi értékesítése kedvezménnyel történt, és ebből következően a piaci érték és a maradványérték különbözete minősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Őstermelő tárgyieszköz-értékesítése

Kérdés: 2022-től nem őstermelői bevétel a tárgyieszköz-értékesítés. Adott egy családi gazdaság ültetvénnyel, amit most értékesíteni kíván. Önállóan ültetvényt nem lehet értékesíteni, ha jól tudom, csak termőföldet, mivel annak károsodása nélkül nem tud elkülönülni. Ezek szerint az értéknövekedést eredményező beruházások – pl.: ültetvény, öntözőrendszer, melioráció, kerítés – elválaszthatatlan részét képezik a földterületnek, és egyszerűen termőföld-értékesítésnek minősül? Így kerül ki a nyilvántartásunkból, és vonatkozik rá az ötéves szabály? Tehát egy több tízmilliós ültetvény termőföld-értékesítésnek minősül, és öt év után adómentesen értékesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...az ültetvény, a halastó is, nem beleértve az általa elfoglalt földterületet." Így az ültetvény nem minősül egyszerűen termőföld-értékesítésnek. Ugyanakkor 2022-től, mint azt a NAV Információs füzet is tartalmazza, a termelési tényezők, vagyis a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...ha azt nem írták elő.A 2012. évi CXLVII. törvény 12. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás:– a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.
1
2
3
4