Építési telek besorolása, majd átsorolása

Kérdés: A 8109. kérdésben szereplő átsorolással kapcsolatosan kérdezem: ha az átsorolás előtti években az építési telekre értékhelyesbítést számolt el a társaság (hiszen az évekkel ezelőtt vásárolt telek piaci értéke az utóbbi években jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti), akkor az elszámolt értékhelyesbítést meg kell-e szüntetni az átsoroláskor? (A telek értéke az átsorolás következtében nem lesz alacsonyabb, így továbbra is indokolt lenne "megtartani" a magasabb piaci értéket.) Ha nem, akkor a piaci érték és a készletként kimutatott beszerzési ár különbözetét, azaz magát az értékhelyesbítést változatlanul az ingatlanok között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...az építési telek besorolásával, majd átsorolásával. A hivatkozott kérdésben konkrét gazdasági eseményhez (a megvalósuló beruházás értékesítéséhez) kapcsolódik az átsorolás, az építési telket az áruk közé kell átsorolni, mivel megkötött adásvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Készletdifferenciák könyvelése

Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
Részlet a válaszából: […] ...áfának az elszámolása: T 311, 381 – K 91-92, 467;– az eladott áruk beszerzési értékének kivezetése eladási áron: T 814 – K 264; az értékesítésre jutó árrés összegének elszámolása: T 265 – K 814.Az értékesítésre jutó árrés összegének elszámolásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Hibás teljesítés

Kérdés: X. kft. ablakok, ajtók kereskedelmével, beépítésével foglalkozik. A Z. kft.-től beszerzett (kifizetett) ablakok beépítése során kiderült, hogy a termék hibás. A hibás termékeket visszavették, azok helyett jobb minőségű került beépítésre, de a vevő X. kft. részére csak a különbözetét fizette meg. Emiatt az új ablakok beszerzése veszteséges. Per indult. A bíróság X. kft.-nek a Z. kft.-vel szembeni követelését megítélte. A Z. kft. – mint vesztes kereskedő – két éven belül tudná kifizetni az ablakok árát, a perköltséget, a késedelmi kamatot (bízva az ablakok gyártójával szembeni per megnyerésében). Addig egy földet ad biztosítékként, amire a jelzálogjog bejegyezhető. Hogyan kell ezt az eseményláncot a számviteli törvény szerint könyvelni? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni, milyen címen és milyen sorrendben?
Részlet a válaszából: […] ...egy harmadik cégnek, amely cég azt beépítette (illetve beépítette volna, ha azok jók lettek volna). A X. kft.-nél árubeszerzés és áruértékesítés történt (T 261 – K 454, T 311 – K 91-92, 467 és T 814 – K 261).Ha a hibás termékeket visszavették, akkor nemcsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet a válaszából: […] ...szállítási és rakodási költséget, vámköltséget az egyes áruk bekerülési értékében figyelembe vegyék, és az egyes áruk értékesítésekor az így megállapított bekerülési értéket az értékesítés ráfordításai között az eladott áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Kereskedelmi áruk év végi értékelése

Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!
Részlet a válaszából: […] ...különbözetet az árrésszámla mutatja. A mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vezetéséből viszont az következik,hogy az egyedi áru értékesítésekor az egyedi áru árrését is ki kell vezetni.Mennyiségi felvétellel történő leltározás esetén előfordulhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Vásárolt készletek nyilvántartása

Kérdés: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...– a vállalkozáson belül, de – elkülönülten az eladott árukbeszerzési értékeként kerül elszámolásra, év végén – ha nem kerül értékesítésre- ezen az átlagáron mint bekerülési értéken kerül be a mérleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...egyedi ügyletenként megállapítottárfolyamveszteség összegével. (Hasonló a helyzet a határidős ügylet keretébenvásárolt részvények értékesítésekor realizált árfolyam-különbözet esetében is.)Külön kell szólni a kötésekhez kapcsolódó jutalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Árrésszámítás

Kérdés: A kereskedelmi egységek árrésszámításának módszereit szeretném tudni. Mi a választási lehetőség, ha a IV. negyedévben leltározunk a boltokban, és a leltár alapján a megállapított árrés tömege és százaléka rendelkezésünkre áll? Hogyan járunk el helyesen, ha cikkelemes nyilvántartást vezetünk fogyasztási és beszerzési áron? Egyáltalán a számviteli politikában mikor kell ebben a témában dönteni?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési érték ütköztetése (az árrés megállapítása) az erreelkülönített főkönyvi számlán lehetséges folyamatosan. Az áruk értékesítésekorelsődlegesen fogyasztói áron történik a készletcsökkenés elszámolása,kapcsolódóan pedig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] ...és rakodási költséget, vámköltséget,vámkezelési díjat az egyes áruk bekerülési értékében figyelembe vegyék, és azegyes áruk értékesítésekor az így megállapított bekerülési értéket azértékesítés ráfordításai között az eladott áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Éves szintre számított átlagár használata

Kérdés: Szövetkezetünk olyan számítógépes készletnyilvántartó programot alkalmaz, amely a benzinkútnál vásárolt üzemanyag-zárókészlet értékéhez a beszerzési átlagárat az évi összes beszerzési érték és az évi összes beszerzett mennyiség hányadosaként számolja ki. Erőteljes árcsökkenés miatt a program által – az előbbiek szerint – kiszámított átlagár mintegy 15 százalékkal magasabb volt, mint az év végi tényleges beszerzési ár. Az adott készletet milyen értéken szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül nem ellentétes a törvényi előírással. A kérdésben szereplő esetben (gyakori beszerzés és naponként többszöri, rendszeres értékesítés mellett) azonban a leírt módszer alkalmazása nem helyeselhető. (Mint a kérdés is mutatja, az éves átlagár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.
1
2