Diszkont Kincstárjegy, Magyar Államkötvény könyvelése mikrogazdálkodónál

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság Diszkont Kincstárjegyet (futamidő 1 év) és Magyar Államkötvényt (futamidő 7-10 év) vásárolt. Milyen főkönyvi számokra és milyen összeget kell könyvelni a beszerzéskor (beszerzési ár-névérték) és lejáratkor? Hova könyveljük az Államkötvény után fizetett kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...de a tárgyévre időarányosan járó része a Korm. rendelet 6. §-a alapján nem számolható el kamatként;- a Diszkont Kincstárjegy értékesítésekor (beváltásakor),= az eladási (beváltási) ár, a névérték könyvelése: T 384, 366 - K 9752;= a beszerzési érték és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet - ismereteim szerint - nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...összevezetése, a kisebbik összegében: T 9735 - K 8721, ha az összevezetés után a 8721. számlán marad egyenleg, az az értékpapír értékesítés árfolyamvesztesége, a befektetett pénzügyi eszközök ráfordítása, árfolyamvesztesége, ha a 9735. számlán marad egyenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Értékpapírok árfolyam-különbözete

Kérdés: Gazdasági társaságként októberben értékpapírt vásároltunk, amit a 3. számlaosztályban tartunk nyilván. December 31-én a felgyűlt kamatot/hozamot az értékpapírszámla-kivonaton látjuk, de ez az összeg csak eladás esetén realizálódik. Milyen könyvelési tételeket kell könyvelni az év végi záráshoz kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...különbözet a vállalkozó döntésének megfelelően elszámolható az értékpapír későbbi eladásakor, beváltásakor, de elszámolható az értékesítésig, a beváltásig terjedő időszak alatt minden évben, az adott üzleti évre időarányosan jutó összegben is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Nem számlázott szállítások kimutatása

Kérdés: A termék beszerzése az üzleti év utolsó napjáig megtörtént, a szállító azonban a számlát még nem küldte meg. Hogyan, kivel szembeni kötelezettségként kell kimutatni a nem számlázott szállításokat a termék vevőjénél?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (9) bekezdése a nem számlázott tételek tekintetében sajátos szabályt tartalmaz arra az átmeneti időszakra, ameddig a termékértékesítésről (beszerzésről) nem érkezik meg a számla.A nem számlázott szállításokat a termék vevőjénél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Bérmunka díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?
Részlet a válaszából: […] ...előállított terméken, akkor a visszavett terméket a vásárolt anyagok között kell nyilvántartásba venni, és ezért a termék értékesítésekor a bérmunkadíjjal növelt, felhasznált vásárolt anyagértéket az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Költségnemek, illetve ráfordítások

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Részlet a válaszából: […] ...hogy az akkor hatályos elő­írásoktól eltérően kell-e különbséget tenni a vállalkozói tevékenység során felmerült költségek és az értékesítéshez kapcsolódó ráfordítások között. Az – a nemzetközi gyakorlatban is érvényesülő – álláspont alakult ki, hogy igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Saját energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk – az Energiahatékonysági Kötelezettség Rendszer kötelezettje – energiahatékonyság-javító beruházást, intézkedést hajtott végre. Ennek következtében energiamegtakarítást értünk el, amit energetikai auditáló szervezet hitelesített 2023-ban. A hitelesítésnek díja volt, amit egy összegben költségként számoltunk el. A MEKH tájékoztatása szerint a hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. Milyen áron kell nyilvántartani az EKR-tanúsítvány szerinti megtakarítás mértékét? Mi lesz a bekerülési értéke? Illetve milyen főkönyvi számlával szemben tudom az immateriális javak közé felvenni? Amennyiben éven belül használjuk fel, akkor a készletek közé sorolandó-e? Ennek a hitelesített megtakarításnak egy részét kötelezettség teljesítésére kívánjuk felhasználni, másik része értékesítésre kerül az áfa felszámításával. Amennyiben a tanúsított megtakarítást kötelezettség teljesítésére használjuk fel, akkor a felhasznált megtakarítás könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között számoljuk el? Az értékesítés bevétele helyesen a nettó árbevétel része, vagy pedig az egyéb bevételekhez sorolandó?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás:– saját kötelezettségre történő felhasználás esetén anyagköltség (a fajlagos költséggel számított érték),– értékesítéskor az eladási ár (áfa nélkül) az értékesítés nettó árbevétele, könyv szerinti, fajlagos költséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Felszámolásból megvásárolt ingatlan továbbértékesítése

Kérdés:

Cégünk felszámolásból megvásárolt ingatlan továbbértékesítésével foglalkozik. Az ingatlant a könyveiben az áruk között mutatja ki. Az ingatlanhoz kapcsolódó reklám, ingatlanügynök díja, gázszámla, kertgondozás, lomtalanítás stb. költsége része a bekerülési értéknek (ezt is a 26-ba könyvelem), vagy külön költségnemekre, és értékesítéskor rendezem. Kérem a kontírozást bemutatni!

Részlet a válaszából: […] ...kérdésben felsoroltak egyike sem tartozik ide. A felsorolt költségek a felszámolásból megvásárolt ingatlan fenntartásával, illetve továbbértékesítésével kapcsolatosan merülnek fel, azok nem növelik a számviteli előírások szerint az ingatlan (bekerülésekor elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Utalvány forgalmazásának könyvelése

Kérdés: A társaság utalvány forgalmazásával foglalkozik. Ezt a tevékenységet nem ügynöki tevékenység keretében látja el, tehát nem számláz külön ügynöki szolgáltatást. Az utalványokat névérték alatt vásárolja meg és névértéken értékesíti. A partner az értékesített mennyiségre tekintettel ad el a társaságnak névérték alatt utalványt. Hogyan kell könyvelni ezt az üzletszerűen végzett utalványkereskedést, amikor az utalvány ténylegesen a társaság tulajdonába kerül, és a nyereséget a beszerzési és az értékesítési ár különbözetéből adódóan éri el?
Részlet a válaszából: […] ...18/B. §-a részletezi. A kérdés nem részletezi, hogy az adott esetben egycélú, illetve többcélú utalvány kerül megvételre és továbbértékesítésre.Az Áfa-tv. szerint az egycélú utalvány átruházását az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Közbeszerzési díj hozzárendelése a beszerzéshez

Kérdés: Szállítói számláinkban érték- vagy mértékegység-arányosan felszámított eszköz/termék/szolgáltatás értékéhez közvetlenül hozzárendelhető a közbeszerzési díj összege. Így az Szt. 47. §-a alapján az eszköz/termék/szolgáltatás bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi. Helyesen értelmezzük? Hogyan könyvelendő a közbeszerzési díj abban az esetben, ha a számlatételhez közvetlenül nem rendelhető, illetve külön számlában szerepel? Hogyan különíthető el a két könyvelési módszer?
Részlet a válaszából: […] ...szokták megnevezni. Ennek viszont semmi köze nincs a közbeszerzési eljárás során beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás továbbértékesítéséhez. Így az nem kapcsolható egyedileg közvetlenül a termékhez, a szolgáltatásnyújtáshoz.A leírtakból következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.
1
2
3
…
29