Krízisbiztosítási hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A 68/2020. (XII. 23.) AM rendelet szerint fizetett krízisbiztosítási hozzájárulás összege 53. Egyéb költségnek vagy 86. Egyéb ráfordításnak minősül? Az eredménykimutatás melyik sorában szerepeltetendő?
Részlet a válaszából: […] ...a 86. számlacsoportban (célszerűen a 869. számlán), és az eredménykimutatásban az Egyéb ráfordítások soron kimutatni, mint az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetést, amely a rendszeres tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni.A részvényjuttatáshoz szükséges részvények általában visszavásárolt részvények, amelyek átadását a részvényértékesítés szabályai szerint kell elszámolni.Számlaösszefüggések:A részvényjuttatás elszámolása piaci értéken, ha a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Gépjárműadó továbbszámlázása

Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbeadó kötötte meg, ő fizet abiztosítónak, akkor költségként is neki kell kimutatni, azt nem lehettovábbszámlázni, mert sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak nemminősíthető. Ha a bérbeadó a bérbevevővel meg akarja téríttetni, akkormódosítsák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Tagokra, munkavállalókra kötött életbiztosítás

Kérdés: Egy bt. 1997. évben életbiztosítási szerződéseket kötött egy biztosítótársasággal. A szerződések szerint a szerződő fél a bt., a biztosítottak a cég tagjai és munkavállalói, a kedvezményezett ugyancsak a szerződést kötő társaság. A szerződés szerinti elérési idő a dolgozók 65 éves kora. A társaság könyveiben az eddig befizetett összeg követelésként szerepel. 2011. évben a biztosítottak többsége eléri a 65 éves kort, így a szerződés lejár, és a biztosítási díjat a biztosító a bt.-nek fogja átutalni. Kérdésünk a következő: Amennyiben az elérési időt követően a biztosító átutalja az egy-egy biztosítottal kapcsolatos összeget a bt.-nek, kifizethetjük-e adómentesen a biztosítottak részére? Amennyiben igen, a teljes árfolyamnyereséggel növelt, pénzügyileg rendezett összeget, vagy csak a bt. által befizetett értéket? Ha a biztosítottak a szerződő bt. beleegyezésével a lejárat előtt a szerződést úgy módosítják, hogy a biztosító részükre fogja (nyilatkozata szerint adómentesen) kifizetni a biztosítási összegeket, lehet-e adóalap-korrekció nélkül kivezetni az eddig követelésként nyilvántartott összeget, terheli-e a bt.-t mint munkáltatót bármilyen adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték fejében, vagy ingyenesen adja át a magánszemélynek. Haellenérték fejében történik az átruházás, akkor a követelésértékesítésszabályai szerint kell az ügyletet elszámolni. Az értékesített követelés könyvszerinti értékét egyéb ráfordításként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Életbiztosítás – a kedvezményezett helyébe más lép

Kérdés: Társaságunk befektetéshez kapcsolódó egész életre szóló életbiztosítást kötött. A szerződésben a biztosított az egyik munkavállaló, a kedvezményezett a szerződő társaság. A kifizetett díjat követelésként tartjuk nyilván. Most módosították a szerződést, a kedvezményezett személye változott, a biztosított munkavállaló egyik családtagja lett a társaság helyett. Ettől az időponttól a biztosítási díjakat személyi jellegű egyéb ráfordításként könyveljük. Mivel a kedvezményezett már nem a társaság, ezért az előző időszakokban befizetett és a könyvekben követelésként nyilvántartott díjakat hogyan kell könyvelni, hiszen követelésként már nem mutathatjuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...addig befizetettösszeget a munkavállalóval megtérítteti-e vagy sem. Ha a munkavállaló megtérítia befizetett díjakat, akkor a követelésértékesítés szabálya szerint kellkivezetni a követelést, azaz a követelés könyv szerinti értékét egyébráfordításként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság a feleslegessé vált, eddig irodaként használt lakást értékesítené. A vevők a társaság tulajdonosai. A lakás piaci ára kétszerese a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti értéken történő értékesítés esetén a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözete képezi-e valamilyen adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...lakás piaci ár alatti értékesítése esetén a piaci ár és az eladási ár különbözete természetbeni juttatásnak minősül, és 44 százalék személyijövedelemadó-kötelezettséget ró a társaságra. Ha a vevők a Tbj-tv. szerint biztosítottnak minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ellenértékét lehet (ideértve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítését is, bár azok ellenértékét egyéb bevételként kell elszámolni). A biztosítási díj általában nem tartozik ide, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.