Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...már említettük, meg kell állapítani, az ingatlanok áfát is magában foglaló értékét. Az ingatlanokat a szövetkezetből kivonni csak értékesítés formájában lehet, azaz a szövetkezetiüzletrész-tulajdonosok részére – ha indokolt – az áfa felszámításával el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Szövetkezeti üzletrész értékesítése

Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből egyértelműen az következik, hogy a szövetkezet a veszteséget a jegyzett tőke csökkentésével rendezte, a jegyzett tőke csökkentésével arányosan csökkentette a szövetkezeti üzletrész névértékét is. Most a jegyzett tőke emelése a szabad eredménytartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Elszámolás az örökössel

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...ha a hagyaték a vagyonibetét, az üzletrész. Ha a későbbiek során a vagyoni betétet, az üzletrészt azörökös értékesíti, ezen értékesítés nem tartozik a visszterhes vagyonátruházáskörébe. Amennyiben a vagyoni betét (üzletrész) értékét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...a szövetkezetnek elszámolnia. [Könyvelési tételek: a szövetkezeti üzletrész visszavásárlása: T 3731 – K 4792; részvények értékesítése: T 366 – K 9751; részvények bekerülési értéke: T 8751 – K 3712; az árfolyamveszteség megállapítása: T 9751 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem egészen egyértelmű, nem derül ki pontosan, hogy ki értékesíti a részvényt. Tekintettel arra azonban, hogy szja-kötelezettségre vonatkozik a kérdés, feltehetően a magánszemélyek adják el a részvényt az rt.-nek, más magánszemélynek, más nem magánszemélynek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.