Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a kft. két magánszemély tagja).A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint– a vállalkozásból kivont jövedelem,– az értékpapírkölcsönből származó jövedelem,– a vállalkozói osztalékalap, az osztalékjövedelem,– az árfolyamnyereségből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Vállalkozói bankszámlán jóváírt kamat

Kérdés: A vállalkozói bankszámlán egyes bankok úgy számolják el a kamatot, hogy bruttó módon feltüntetik azt, a következő sorban pedig levonják a kamatadót és az ehót. A kamatot a bevételek között, a kamatadót, az ehót a ráfordítások között mutatjuk ki. Helyesen járunk el? Van olyan bank, amelyik nem tünteti fel csak a kamatot, a megjegyzés sorban részletezi, milyen mértékű a kamat és a levont kamatadó, eho. Nekünk ezeket ki kell számolnunk? Csak a nettó összeget számoljuk el kamatbevételként.
Részlet a válaszából: […] ...alá tartozó egyéb szervezeteknél is előfordulhat, ha egyszeres könyvvitelt vezetnek. Azonban ezen szervezetek szabad pénzeszközei betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatot sem terheli kamatadó.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Beruházás magánszemélytől bérelt bérleményben

Kérdés: Magánszemély üzlethelyiséget ad bérbe egyéni vállalkozónak, aki a gázt szeretné bevezettetni a bérelt ingatlanba. Megállapodnának abban, hogy a beruházás költségei fejében a bérlő nem fizet bérleti díjat. Kérdésem, hogy a bérbeadónak ebben az esetben is ki kell-e állítania a bérleti díjról a számlát és az szja-t is megfizetni, illetve a beruházást a bérbevevőnek vagy a bérbeadónak kell nyilvántartania?
Részlet a válaszából: […] ...által bármelyjogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Vagyoni értékkülönösen a pénz, az utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vettszolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint amagánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettségalá tartozó:– vállalkozásból kivont jövedelem (Szja-tv. 68. §),– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja-tv.65/A. §),– 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék(Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozónak akkor, ha az egyéni vállalkozása eszközét nem képező eszközöket visz be a kft.-be (például ingatlant, értékpapírt, járművet), és ezzel jövedelme keletkezik. Például részvényt apportál, magasabb értéken annál, mint amin beszerezte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1999-ben átalakult kft.-vé, és az adózatlanul befektetett jövedelmét eredménytartalékba tette. Még ugyanebben az évben eladta az üzletrész 50 százalékát. Az eladási ár a törzstőke 50 százaléka volt. Árfolyamnyereséget nem realizált. Mikor keletkezett személyijövedelemadó-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...felét kivonta. Ezért az üzletrész névértéke 50 százaléka és az adózatlan befektetés 50 százalékának a különbsége minősül az értékpapír szerzési értékének, s amennyivel a kapott ellenérték ezt meghaladja, az a rész árfolyamnyereségként adóköteles. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.