Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott pontja szerint ugyanis gazdasági reklámnak minősülnek a birtokba vehető forgalomképes ingó dologra – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatásra, ingatlanra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...– és ily módon az üzleti ajándék fogalmába sem tartozik – a takarékbetét, és külön rendelkezésben mondja ki a törvény, hogy az értékpapír – amely egyébként lehet ajándék – sem minősül üzleti ajándéknak. Üzleti ajándék saját dolgozónak nem adható, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, ide nem értve az értékpapírt.A törvény azt is rögzíti, hogy a reprezentáció, az üzleti ajándék értékének meghatározására a természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.