Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...általánosságban a valódiság elvére vonatkozó követelményt.3. Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget nem számolhat el, ugyanakkor lehetősége van a selejtezésre tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és a 200 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...kell hasonlítani a mérlegkészítéskor ismert piaci értékükkel. Amennyiben a piaci érték kevesebb, mint a könyv szerinti érték, akkor értékvesztést kell elszámolni. Amennyiben a piaci érték meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Kriptovalutához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...követelést az Szt. előírásai szerint kell értékelni év végén. Amennyiben a piaci értéke alacsonyabb, mint a beszerzési értéke, akkor értékvesztést kell elszámolni. A kriptovalutát sem lehet felértékelni, ha piaci értéke magasabb, mint a beszerzési értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Alapítvány ingyenesen kiosztott termékei

Kérdés: Egy alapítvány alapcéljait érintő témájú könyveket vásárol, illetve a szerzői jogok megvételét követően saját maga jelentet meg, valamint saját munkavállalóin és főszerkesztőjén keresztül saját negyedéves folyóiratot ad ki, melyeket céljaival összhangban saját szervezésű vagy támogatott konferenciákon tudásteremtés érdekében ingyenesen oszt ki, illetve juttat el a társszervezetekhez, támogatottakhoz, együttműködő partnerekhez nem értékesíti azokat. Mikor jár el helyesen az alapítvány ezen könyvek, folyóiratok számviteli kezelése során?
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
Részlet a válaszából: […] ...– K 251 és T 261 – K582, majd T 8647 – K 261.A kérdésben ismertetett második eset azért nem megfelelő, mert téves ismereten alapul. Az értékvesztés elszámolásakor a vevők piaci megítélését kell figyelembe venni, és nem azt, hogy a terméket az alapítvány nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Árverés adózási és számviteli feladatai

Kérdés: 2018. szeptember végén végrehajtás keretében lefoglaltak személygépkocsit, árukészletet adótartozás miatt. Decemberben netes árverésen elkezdték az árukészlet értékesítését, ami 2019-re áthúzódva folytatódik. Az elárverezett árukészletről tételes jegyzőkönyvet küldenek, amiből kiderül, hogy a vevő cég vagy magánszemély. Milyen adózási kötelezettségei vannak a cégnek? Illetve mit kell könyvelni a végrehajtással és az árveréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...érték meghaladja, a különbözetet a személygépkocsinál terven felüli értékcsökkenésként, az árukészletbe tartozó eszközöknél értékvesztésként még 2018. évre az egyéb ráfordítások között az eredmény terhére elszámolni.Az adóhatóság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Üzletrészvétel tartozásátvállalással, ellenérték nélkül

Kérdés: Egy magánszemély megvásárolta a belföldi gazdasági társaság 100%-os tulajdoni részesedését. Az üzletrész megvásárlásával a cég többségi tulajdonosává vált ("A" anyacég). Az "A" anyacég többségi tulajdonosa több kft.-nek, betéti társaságnak. Kérdésünk, hogy a következőkben leírt könyvelési tételek helyesek-e az anyacégnél?
A régi tulajdonos "B" cég úgy adta el a leányvállalatai üzletrészeit az "A" anyacégnek, hogy az eladó és leányvállalatai jelentős szállítói tartozást halmoztak fel. A három jelentős szállító ("C", "D", "E" társaság) közül "C" társaság az eladó "B" társaság üzletrészére már korábban jelzálog-kötelezettséget is bejegyzett.
a) -Az "A" és "B" társaság a leányvállalatok üzletrészeinek adásvételi szerződésében a vételár meghatározásakor a "C" társaságtól átvállalt tartozás összegéből indultak ki, és így magas üzletrészértéket állapítottak meg, amelynek a kifizetése a tárgyévben nem történt meg. Könyvelési tétel az anyacégnél: T 17 – K 45 "C" jelentős szállítói kötelezettség.
b) -Az "A" anyacég másik két szállítóval szembeni kötelezettséget is átvállalja. Az ezen cégekkel szembeni tartozásátvállalás azonban nem képezi a vételár részét, így az ellenérték nélküli tartozásátvállalás könyvelése: T 17 – K 45 "D" és "F" szállítók.
c) -A "C" szállító az "A" anyacég kötelezettségének jelentős részét a tárgyévet követően elengedi: T 45 "C" – K 98.
d) -A "C" szállító átvállalja az "A" anyacég "D" és "E" szállítóinak tartozását, és a tartozás összegében árut ad át térítés nélkül. Könyvelés a tartozást átvevőnél: T 454 "C" szállító – K 98, T 815 – K 454 (árubeszerzés), T 45 "D" és "E" – K 384 (kiegyenlítés).
Kérdés még az is, hogy a tartozásátvállalásoknál már 2010-ben alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontját?
Részlet a válaszából: […] ...a leányvállalatok üzletrészeinek vételár szerintikönyv szerinti értéke magasabb, mint a piaci értékük, akkor a különbözetösszegében értékvesztést kell elszámolni, a c) pont szerinti tételkönyvelésének üzleti évében.A "C" szállítónál a követelés elengedése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Követelés fejében átvett áruk értéke

Kérdés: Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot – jobb híján – elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?
Részlet a válaszából: […] ...értéke alapján meghatározott értéke és tényleges piaciértéke közötti különbözetet esetleg terven felüli értékcsökkenésként vagyértékvesztésként kell elszámolni, amely veszteség nagy valószínűséggel nemtekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...értékkel történő összehasonlítás során a részesedések nyilvántartásának módja (az, hogy egyedi vagy csoportos) kihatással lehet az értékvesztés elszámolására, illetve az elszámolt értékvesztés visszaírására, de az eredményre is annak függvényében, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Térítés nélkül kapott üzletrész

Kérdés: Egy kft. ingyen kapott üzletrészt egy másik kft.-től. Hogyan könyvelendő? Ha rendkívüli bevételként elszámoljuk, levonható-e a társasági adó alapjából?
Részlet a válaszából: […] ...átvett eszköz bekerülési értéke költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor (ez a térítés nélkül átvett üzletrészeknél az értékvesztés elszámolásához, illetve az állományból – bármilyen jogcímen – történő kivezetéséhez kapcsolódhat) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.