7 talált cikk a támogatás , arányosítás , étkezés kifejezésre

Kérdés: A 2004. és 2005. évben történt támogatás igénybevétele miatti áfaarányosítás lehetőségéről több cikk jelent meg. Ezek elolvasása után kérdezem: minden érintett időszaki bevallást önellenőrizni kell, vagy csak az érintett év utolsó bevallását? 2004. 05. 01-től számított időszak önellenőrizhető? Ezen időszak alatt keletkezett összes levonható áfa most érvényesíthető? Ha az egyéb feltételek megvannak?

Kérdés: A 2005. évi CXIX. törvény 182. §-ának (9) bekezdése szerint a támogatás miatti arányosítást csak a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén lehet először mellőzni. Értelmezésemben a beszerzések (termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek) tekintetében a számlán szereplő teljesítési időpont alapján kell az arányosítási kötelezettséget elbírálni. A termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek tekintetében az Áfa-törvény 16. §-a a fizikai teljesítés alapján határoz meg teljesítési időpontot. A 2005. évi kezdésű építési beruházás esetében az építési szerződésben a felek részteljesítési időpontot, részszámlázási lehetőséget nem kötöttek ki, ezzel a teljesítés időpontjának a beruházás befejezésének időpontját (2006. év) tekintették. A pénzügyi finanszírozhatóság érdekében a szerződésben 2005. évben két alkalomra, 2006. évben egy alkalomra összegszerűen meghatározott előlegfizetési kötelezettség került elfogadásra, és majdan folyósításra. Kérdésem az, hogy a 2005. évi előleg áfatartalma vonatkozásában fennáll-e az arányosítási kötelezettség?

Kérdés: Az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései alapján a mezőgazdasági támogatások mint nemzeti támogatások mentesülnek az áfamegosztási kötelezettség alól. Nevezetesen a 25/2004. FVM-rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások, például a vágóbaromfi-támogatás 9,50 Ft/kg, a vágósertés-támogatás 2000 Ft/db. Valóban mentesülnek?

Kérdés: Egy általunk könyvelt kft. 2004-ben működési célú állami támogatásban részesült. Az állami támogatások utáni áfaarányosítási kötelezettségének a kft. eleget tett. Gyakorlati kérdésként merült fel azonban, hogy az arányosítás kapcsán megállapított levonási hányad (0,8375) két tizedesjeggyel történő megállapításakor a kerekítés szabályait kell-e alkalmazni, vagy a jelzett eredményből, a harmadik tizedesjegytől kezdve, azok "levágásával" határozandó-e meg a levonási hányad? A kft.-nél az első módszer szerint jártunk el.

Kérdés: Nem világos számunkra a 2003. évi XCI. törvény 211. § (16) bekezdésének alkalmazása. E rendelkezés alapján mely támogatások mentesülhetnek az arányosítási kötelezettség alól? Vállalkozásunk a 12/2003. (II. 7.) FVM rendelet alapján vágósertések után járó termelési támogatását 2004-ben igényelte, melynek összegét tavaly ki is utalták cégünk számlájára. E támogatás tekintetében kellett volna-e arányosítanunk vagy sem?

Kérdés: Városunkban mind a csatornázott, mind a nem csatornázott területekre települési folyékonyhulladék-kezelési díjat számlázunk, amelynek egységdíja 275 Ft/m3. A közműves ivóvízzel ellátott, a közüzemi csatornahálózatba be nem köthető ingatlanoknál a lakossági fogyasztók a vízmérőn mért fogyasztás után 110 Ft/m3 kedvezményben részesülnek. A 242/2000. Kormányrendelet alapján, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a számíthatónál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbözetet díjkompenzáció formájában köteles megtéríteni. Hogyan kell elszámolni a díjkompenzáció összegét? A díjkompenzációhoz tartozó áfát melyik időszak adóbevallásában kell szerepeltetni, ha az átutalt díjkompenzáció pénzügyi ütemezése nem egyezik meg a fogyasztók számláján jóváírt kedvezmény időpontjával?

Kérdés: Cégünk – tárgyi adómentes tevékenysége miatt – jelenleg is arányosítással állapítja meg levonható adóját, illetve államháztartási támogatásban is részesül. Érint-e bennünket az új arányosítási szabály?