Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 2. §-a szerint napi 15 euró lehet adómentes, de a napi 20 euró 30 százaléka ennél kevesebb,-így napi 14 euró a magánszemély önálló tevékenysége bevételeként adózik.A külföldi kiküldetés 12 napjára az összes napidíj 240 euró,-amelynek 30%-a, azaz 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Kosárlabdapálya létrehozása, működtetése

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...amelyben az érintett magánszemélyek részesülnek a kosárlabdapálya térítésmentes használata miatt, a munkavállalók esetében nem önálló tevékenységből származó jövedelemként, egyéb magánszemélyek esetében pedig egyéb jövedelemként, mint személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...összegét 20 euróban határozták meg, akkor– a Korm. rendelet 2. §-a szerint napi 15 euró adómentes,– napi 5 euró a magánszemély önálló tevékenysége bevételeként adózik.A külföldi kiküldetés 12 napjára az összes napidíj 240 euró,– amelyből 180 euró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...amely jogcímen a munkavállaló helyett fizetett biztosítási díj elszámolható.Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a tevékenységével összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...szerzői, írói és más szerzői jövedelmet élvező munkák díjai és az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, amelyek jellemzően nem önálló tevékenységből származó jövedelmek (költségtérítések), illetve egyéb jövedelmek, amelyek valamilyen jog gyakorlásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések III.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak.Üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összegAz Szja-tv. szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...az igazolás nélkül, költségként elszámolható részét meghaladó értéke (a 3000 forintot meghaladó része) alapján – mint önálló tevékenysége bevételének része – a magánszemélynek személyi jövedelemadót, a munkavállalónak bérjárulékokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...elővárosi vasúton, menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven utazik a munkavégzés helyére.Az Szja-tv. szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...illetve naponta a 15 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, a meghaladó rész az Szja-tv. 17. §-ának (2) bekezdése alapján – az önálló tevékenység bevételének részeként – adózik, azaz a külföldi kiküldetés napidíjának igazolás nélkül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Külföldi illetőségű edző járuléka

Kérdés: Társaságunk sporteseményekkel kapcsolatos mérkőzések megszervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A sporteseményen részt vevő csapatok felkészítéséhez kellő szakértelemmel rendelkező, külföldi illetőségű edzőt hívtunk, aki megbízási szerződés keretében/megbízási díj ellenében fogja elvégezni a rábízott feladatokat. Az edzések mindössze 3-4 napot fognak havonta igénybe venni, vagyis ennyi időt fog a magánszemély Magyarországon tartózkodni. A belföldi tartózkodás idejére a megbízó a megbízási díjon felül a társaság nevére szóló számlával igazolt repülőjegyet, szállásköltséget és étkezést is kifizeti. A magánszemélynek fizetendő megbízási díj éves szinten eléri a minimálbér 30 százalékának tizenkétszeresét. A felsorolt esetekben keletkezik-e társaságunknak adófizetési kötelezettsége, ha a felsorolt szolgáltatások ténylegesen a megrendelt rendezvényekhez, felkészítésekhez kapcsolódnak, és kizárólag azok érdekében merültek fel? A megbízási díjból – mint önálló tevékenységből származó bevételből – mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok esetében a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad levonásával állapítjuk meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazhatjuk-e ezen számítási módszert, függetlenül a magánszemély illetőségétől?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett megbízási díj személyi jövedelem­adó szempontjából önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősíthető, és a bevételből a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.