16 cikk rendezése:
11. cikk / 16 Üzemanyag-megtakarítás vagy bérkigészítés
Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban tevékenykedő cég tehergépkocsi-vezetőit a következő bérezési rendszerben fizeti: alapbér (havidíj, pótlékok) + 25 euró/nap külföldi kiküldetési napokra + üzemanyag-megtakarítás. 2010. január 1-jétől az üzemanyag-megtakarításból havonta max. 100 000 Ft fizethető adómentesen, az e feletti rész adó- és járulékalapot képez. 2009-ben a munkavállalónkénti üzemanyag kiszámítása után – ügyvezetői utasítás alapján – az össz/egyéni számított megtakarítás ügyvezető által meghatározott százaléka került a sofőrök részére egységesen kifizetésre. 2010-től változtatni szeretnénk oly módon, hogy ezen jogcímen történő fizetéskor nem a munkavállalói körre egészében állapítanánk meg egységesen meghatározott utalványozható százalékot, hanem az egyén teljesítménye alapján munkavállalónként más és más százalékkal számítanánk ki a kifizethető összeget. Működhet-e ez így?
12. cikk / 16 Változó munkahelyen történő foglalkoztatás
Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?
13. cikk / 16 Kiküldetés vagy költségtérítés?
Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
14. cikk / 16 Saját gépkocsi használata
Kérdés: Ha a dolgozó saját gépkocsiját használja munkájához, az útnyilvántartáson kívül kell-e valamilyen írásos megegyezésnek lenni erről az alkalmazottal, és annak mit kell tartalmaznia? Vonatkozik ez az ügyvezetőre is, aki nincs munkaviszonyban? Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, a havi 0708-as bevallásban kell-e szerepeltetni?
15. cikk / 16 Járműhasználat üzemanyagköltsége
Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?
16. cikk / 16 Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja
Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
