Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?

Kérdés:

A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?

Részlet a válaszából: […] ...szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összegével kell, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik.Három követelménynek kell tehát megfelelni, mégpedig, hogy:– határozatban állapítsák meg,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Vagyonbiztosítás keretében a kár rendezése

Kérdés: Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] Mivel a bérbeadó áll közvetlen kapcsolatban a biztosítóval, a javítás költségeiből a biztosító által megtérített összeget (az önrészen felüli részt) – a biztosítóval történt elszámolás alapján – nála kell könyvelni. Ebből az következik, hogy a bérbeadó csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Nyilvántartásban nem szereplő épület tűzkára

Kérdés: A társaság nagy értékű épülete leégett, amelyről kiderült, hogy nem szerepel a tárgyi eszközök nyilvántartásában. Az iratokból az állapítható meg, hogy még 1998-ban vagy 1999-ben üzletrészvásárlás címén került a társaság tulajdonába. A tűzeset 2006. 01. 12-én történt. A társaság értékbecslő szakértővel felbecsültette az épületet. A szakértő szerint az épület forgalmi értéke 10,5 millió forint, használati értéke 7,3 millió forint. Az épület után kárbiztosítási díjat fizettek. A biztosító a kártérítés összegét 17,9 millió forintban elismerte, de a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak 2 millió forintot utalt át anyagbeszerzésre. Mikortól kell állományba venni az ingatlant? Milyen értéken? Az elismert vagy az átutalt összeget kell könyvelni? Kell-e visszamenőlegesen önellenőrzést készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...módon dokumentáltaz, miként került az ingatlan a társaság használatába. Ha ezek rendelkezésre állnak,akkor lehet arról dönteni, hogy önellenőrzés vagy a folyó könyvelés keretébenkell az épületet nyilvántartásba venni. Addig csak a biztosítótól kapott 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.