Nonprofit gazdasági társaság alanya-e az iparűzési adónak?

Kérdés: Az önkormányzat közhasznú nonprofit gazdasági társasági formában működteti kulturális intézményét, mely kizárólag az alapító okirata szerinti előadó-művészeti tevékenységet végez, vállalkozási tevékenységet nem. Ezért kérdéses, hogy ez a nonprofit gazdasági társaság vajon alanya-e az iparűzési adónak? Ha igen, akkor az előadó-művészeti tevékenységből eredő bevétel, azaz a jegyárbevétel iparűzésiadó-köteles-e, figyelemmel arra, hogy ez a társaság alapítási célja szerinti tevékenységéből származik?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a Htv. 3. §-a értelmében a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság feltételes adómentességet élvez a helyi iparűzési adó alól. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Gyalogos közlekedéshez járda építése

Kérdés: Cégünk székhelye a közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés, szükséges járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel. Az anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. A beruházás megvalósulásához cégünk x millió forintot ajánl fel. Mivel önkormányzatnak utaljuk az összeget, támogatási szerződéssel tehetjük ezt meg? Alapítványt vonjunk be, amely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására? Az alapítvány végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Esetleg támogatási szerződést kellene kötni az alapítvánnyal? Milyen adminisztrációval, adózással, egyéb problémával járnak az egyes variációk?
Részlet a válaszából: […] ...választ a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényre hivatkozással kezdjük. E törvény 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a helyi önkormányzati feladatok közé tartozik a helyi közutak és tartozékainak (így a járdának)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Közhasznú-e az önkormányzati feladatok ellátása?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. az alapító okirat szerint közhasznú és vállalkozási célú tevékenységet is folytat, takarítókat és karbantartókat alkalmaz. A kft. a közhasznú tevékenységéhez tartozó intézmények részére is végez takarítást és egyéb szolgáltatást. Az önkormányzattal szerződést kötött közhasznú feladatok ellátására. A kft. áfamentes tevékenységet nem végez. Az előbbiek alapján hogyan történhet helyesen az önkormányzattal az elszámolás, az áfát is figyelembe véve 2011., illetve 2012. évben? A megrendelőtől kapott összeg támogatás, vagy az áfát is tartalmazó ellenérték? Az önkormányzat milyen feltételekkel, összegben adhat támogatást? Helyes-e, ha az önkormányzat részére a fenti szolgáltatásokra áfát is tartalmazó számlát állít ki a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...kft., még nem következik, hogy a tevékenysége is közhasznú. Atakarítókat és karbantartókat alkalmazó kft.-nél elképzelhetetlen, hogy azönkormányzat helyett közhasznú feladatokat lásson el. (Jó lenne látni, hogy mittartalmaz az önkormányzattal a közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Közhasznú sportegyesület tevékenysége

Kérdés: Sportegyesületünk közhasznú társadalmi szervezet. Bevétele tagdíjból, 1% szja felajánlásából, önkormányzati és magánszemélyek támogatásából van. Farsangi bál szervezése esetén a terembérleti díj, a zeneszolgáltatás díja cél szerinti tevékenység költségeként elszámolható-e? A bál ideje alatt tombolát szerveznénk. A tombolatárgy milyen költség? Van-e adó- és járulékfizetés utána? A ki nem osztott tárgyakat hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A TEÁOR szerint a táncterem, diszkó üzemeltetése – ennekmegfelelően a farsangi bál is – egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységnekminősül. A közhasznú sportegyesületnél cél szerinti tevékenységnek a közhasznútevékenységet lehet tekinteni a Tao-tv. 6. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...és a díjváltoztatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatotttevékenységből származik. Felelős szerv a helyi önkormányzat vagy aköltségvetési törvényben meghatározott fejezet, illetve a fejezeten belülönálló költségvetéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe

Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
Részlet a válaszából: […] A rendezvény révén a részt vevő magánszemélyek természetbeni juttatásban részesülnek, amely a magánszemély jövedelme, de utána a társadalmi szervezetnek kell 44 százalék személyi jövedelemadót és (nem biztosítottak esetében) 11 egészségügyi hozzájárulást fizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.