El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...okiratban, annak módosításában (az apportlistán) meghatározott érték különbözetének megállapítása a 9642. és a 8642. számlák összevezetésével történik, a különbözet vagy egyéb bevétel, vagy egyéb ráfordítás.Másként kell elszámolni (de itt nem térünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...válik. Mivel ugyanazon összegben van a kft.-nek önmagával szemben követelése és kötelezettsége is, ennek "rendezése" a két számla összevezetésével (T 451 – K 3654) történik.A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással történő tőkeemelésnek adóterhe nincs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással – könyvelés

Kérdés: A társaság a Gt. 13. §-a (2) bekezdése alapján egy másik társaság részére nyújtott kölcsönből származó követelésével nem pénzbeli hozzájárulásként tőkeemelést hajtott végre. A nem pénzbeli hozzájárulással egyrészt a jegyzett tőke, másrészt a tőketartalék növekedését határozták el a tulajdonosok. Hogyan kell könyvelni a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést az apportáló tulajdonosnál, illetve az apportot kapó társaságnál, tekintettel a jegyzett tőkére, a tőketartalékra?
Részlet a válaszából: […] ...van a kölcsönt igénybe vevő társaságnak önmagával szembeni követelése és kötelezettsége is, ennek a "rendezése" a két számla összevezetésével (T 4512 – K 3654) történik.Más a helyzet akkor, ha a kölcsönt nyújtó társaság egy másik társaságnál úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Tagi kölcsönből tőkeemelés

Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?
Részlet a válaszából: […] ...válik. Mivel ugyanazon összegben van a társaságnak önmagával szemben követelése és kötelezettsége is, ennek a "rendezése" a két számla összevezetésével történik: T 451 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.