Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...és így a válaszok is csak az adott esettel összefüggő kérdésekkel, szabályokkal foglalkoznak.A társaságjogi szabályokat az új Ptk. (előtte a Gt.) tartalmazza (3:202.-3:206. §-ai).A társaság a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakra – több alkalommal – igyekeztünk az akkori ismereteink alapján választ adni. A számviteli elszámolására vonatkozó választ azonban csak a 2016. évi LXVI. törvény tartalmazta. Jelen válaszban összefoglaljuk a sajátos törzstőkefeltöltésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Elhunyt szövetkezeti tagok részjegye

Kérdés: Cégünk szövetkezeti formában működik. A szövetkezeti tagok közül sokan elhaláloztak, és tagi részjegyük nem került a hagyatéki leltárba, emiatt az örökösök nem kérnek póthagyatéki eljárást. Más esetekben az örökösök sem ismertek. A törvényi előírások figyelembevételével hogyan tudnánk rendezni a fenti helyzetet? Hagyatéki végzés hiányában mi lesz az elhunyt tag részjegyével?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezetre mint gazdasági társaságra vonatkozó jogi előírásokat az új Ptk. hatálybalépése óta nem külön törvény, hanem maga a Ptk. tartalmazza. Az alaposan módosított, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény leszűkített szabályokat tartalmaz. Például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...új Ptk. a szövetkezet megszűnéséről a 3:367. §-ában rendelkezik. E szerint a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetkezet jog­utód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak a száma hét fő alá csökken, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...új Ptk. 3:162. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamennyi tag a pénzbetétek felénél kisebb összeget köteles fizetni, vagy– a társasági szerződés a nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Ingatlan átadása kilépő tagnak

Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?
Részlet a válaszából: […] ...előírásoktól, és éppen ezért nem jelent megoldást az adott esetben.A kft.-ből kilépő taggal való elszámolásra sem a Gt., sem az új Ptk. nem tartalmaz konkrét előírást. A kérdésből nem derül ki, hogy a kft. miként állapította meg a kilépő tagot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Evás bt.-beltag halála – végelszámolás

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
Részlet a válaszából: […] ...új Ptk. 3:146. §-a alapján a tagsági jogviszony a tag halálával megszűnik. Így a beltag halálával megszűnt az a lehetősége, hogy rendelkezzen az őt megillető osztalék kifizetéséről (felvételéről). Az új Ptk. ad arra lehetőséget, hogy a meghalt tag örököse(i)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.