6 talált cikk az egészségügyi hozzájárulás , nyugdíj , ügyvezető kifejezésre

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?

Kérdés: Osztalékot terhelő eho 2010-ben 27% vagy 14%? A 2010-ben hatályos Eho-törvény 3. §-a (1) bekezdésének ab) pontját, valamint az új (4) bekezdését miként kell értelmezni? Ez azt jelentené, hogy a magánszemély tulajdonos, aki egyben ügyvezetést lát el (pl. bt., kft. ügyvezetője, de legyen az egy zrt. részvényes vezérigazgatója), a rá eső éves osztalék része után 27% ehót be kell fizessen még akkor is, ha nem vette ki a jövedelmét? Egyáltalán mit jelent a "Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke" kifejezés? A 2010-es Tbj-tv. 4. §-ának q) pontja szerint mi alapján határozom meg ezt, és milyen dokumentumokkal támasztom alá? Hiszen ugyanazon munkáért igen eltérő díjazásban lehet részesülni, még egy ugyanazon városban, kerületben is. Hogy viszonyul ez a jogszabályhely az Eho-tv. változatlan 3. §-ának (3) bekezdéséhez, mely szerint az osztalék 25%-os szja-val terhelt része után (márpedig most már csak ilyen van) 14% ehót kell fizetni?

Kérdés: Kft. nyugdíjas ügyvezetője után kell-e eho-t fizetni, ha nem vesz fel jövedelmet?

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?

Kérdés: Munkába járás esetén milyen utazási költségek elszámolása lehetséges, és ennek milyen feltételei vannak?