Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként – minden előírás betartásával – adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint nem lehet a kata alanya az a vállalkozás, amely a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerez. Nem kizárt azonban, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Önkormányzat által vásárolt kukák

Kérdés: A közterületen elhelyezett, önkormányzat által vásárolt kukákat a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként kell nyilvántartani? Értékük kb. 40 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjed, használatuk alapvetően meghaladja az egy évet. A kérdést feltenném még a közlekedési táblákra, valamint az utcanévtáblákra is, kell-e értékkel szerepelniük a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként?
Részlet a válaszából: […] ...számított két méter távolságon belül ültetett fa – az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével -, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok.Mint tartozék, önálló megítélés alá esik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz ismerni kellene azt, hogy azadott esetben hogyan történik a pótdíj felszámítása. Elvileg kétféle esetlehetséges: ha a parkolási díjat a parkolási szolgáltatást igénybe vevő nemfizette meg, akkor a fizetési felszólítás szerint – magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Működési, illetve felhalmozási célú kiadások

Kérdés: Pályázati kiírásokban, állami normatív támogatás felhasználásában találkozunk azzal a megkülönböztetéssel, hogy működési, fenntartási költségek, kiadások, illetve felhalmozási célú kiadások. Szeretnénk választ kapni arra, hogy mi rendelkezik e két fogalom megfelelő tartalmi elhatárolásáról, illetve mi az, ami meghatározza az egyik vagy a másik kategóriába való besorolást?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiindulni. Egy szervezeti egység működése, egy program megvalósulása, apályázat eredményeként üzembe állított gépek üzemeltetése, a veszteséges, devalamilyen oknál fogva szükséges termékek előállítása, szolgáltatások nyújtásastb. során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Támogatások besorolása

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségnélkül.Nem minősíthető a költségek, ráfordítások fedezetére adotttámogatásnak az, ha az átadott összeg a közös üzemeltetés, illetve a közöstevékenység költségei arányos részének a megtérítését jelenti megállapodás,szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...[45.§ (5) bekezdése]Az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy a befektetetteszközök (például ingatlan, üdülő stb.) használati, üzemeltetési, kezelésijogát a vállalkozó tartósan átengedi, és az átengedésért díjat kér. A tartóshasználati, üzemeltetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Tehergépkocsi pótülésekkel (áfa)

Kérdés: Cégünk teherautót vásárolt. Mielőtt elhoztuk volna a kereskedőtől, a hátsó rakodótérbe pluszüléseket szereltettünk (külön számlán elszámolva) személyszállítás céljából. A kapcsolódó költségek áfáját nem érvényesítettük. Ha kiszereltetjük a pluszüléseket, s visszaáll az eredeti állapot, akkor az üzemanyag-, a javítás-, a szervizköltségek áfáját levonhatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének d) pontja]. Ezt figyelembe véve a cég helyesen járt el akkor, amikor a gépjármű beszerzését terhelő, illetve az üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó költségek áfáját – a fennálló adólevonási tilalom következtében [Áfa-tv. 33....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Tárgyi eszközök átsorolása

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tárgyi eszközeit (személygépkocsi, irodai berendezés, számítógép), amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, minden esetben az egyéb berendezések közé soroltam. Lehetséges-e a könyvelőirodánál, a mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnál a besorolás módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...Éppen ezért célszerű olyan önköltségszámítási rendszert bevezetni, amely biztosítja ezen eszközök értékcsökkenési leírásának, üzemeltetési, karbantartási költségeinek a szolgáltatás közvetlen önköltségében való elszámolását. (Személygépkocsinál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.